Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6592 Sérelmezik, hogy a tervezetből kimaradt a jelenleg hatályos törvényben meghatározott azon jogosultság, hogy az országos önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, illetve képviselője részt vehet a települési kisebbségi önkormányzat ülésén. Megemlítik ők is a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. Szerintük is ez egy plusz adminisztrációs teher, és akkor itt lezárnám a kisebb ségi önkormányzatok által benyújtott javaslatokat. Hangsúlyozom még egyszer, hogy ott van az önök asztalán, szerintem autentikusak, és azt gondolom, hogy érdemes az ő javaslataikat figyelembe venni, már csak azért is, mert több helyütt megírták, hogy nem v olt teljes és nem volt megfelelő az az egyeztetés, amit a tárca végzett a törvényjavaslat kapcsán. Ha jól tudom, pont a német kisebbségi önkormányzat volt az, amellyel tárgyaltak, nem konkrétan a törvényjavaslatról, majd aznap, amikor leült a nagy önkormán yzat megbeszélni, hogy hogyan álljanak a törvényjavaslathoz, aznap már fel is került a parlament honlapjára az a tervezet, amit még nem is láttak, amit véleményezniük kellett. Nincsenek egyedül, hiszen a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa, azt hiszem, fél nappal előtte kapta meg írásban a törvényjavaslatot, mielőtt felrakták a honlapra. Így kezdi: “Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a nemzetiségek jogairól szóló első olyan kormányelőterjesztéshez, amelynek szakmai előkészítésébe nem vonták be a kise bbségi ombudsmant.” Az elmúlt másfél évtizedben a mindenkori kormányzati szervek kifejezetten kérték azt, hogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa segítse a kodifikációs munkákat. Hadd mondjam azt, hogy mivel - fogalmazzunk úgy - a parlament választja a biztos urat, így a parlament felügyeleti joga is csorbult azáltal, hogy a tárca, a kormány ezt a nagyon fontos javaslatot neki tulajdonképpen csak tudomásulvételi céllal küldte meg. Nézzük a javaslatait! A törvényjavaslat a személyi hatályt úgy határozz a meg, hogy az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező valamely nemzetiséghez tartozó személyekre és a személyek közösségeire terjed ki. Az 54. § hatálya a magyar állampolgárokra terjed ki. A törvényjavaslat tehát a nemzetiségi jogokat, a nemzetiségi önkor mányzat létrehozásának joga kivételével a nemzetiségi közösségek magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai számára is biztosítani kívánja. Ez összhangban van azzal, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok egy része már korábban is kérte a nemzetisé gi jogok kiterjesztését az általuk képviselt közösséghez tartozó nem magyar állampolgárokra is. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a személyi hatály megváltozása nem kizárólagosan az anyaországok Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgáraival bő vítheti a hazai nemzetiségi közösségeket. Az anyanemzetek tagjai ugyanis nem feltétlenül anyaországok állampolgárai, ennek következtében harmadik ország állampolgára is megfelelhet a törvényjavaslat szerinti meghatározásnak, feltéve, hogy rendelkezik a nem zetiségi identitással, és az adott nyelvi és kulturális közösséghez tartozik. Ez azt jelenti, hogy a személyi hatály jelen formájában például egy Magyarországon letelepedett olasz állampolgárságú déltiroli némettől vagy egy USAállampolgár ruszintól sem l ehet megvonni a hazai nemzetiségi jogok gyakorlásának lehetőségét. Kérdés az is, hogy melyik hazai nemzetiséghez tartozónak mondhatja magát az, aki az anyaországok egyikéből települt át, ám nem az ottani többségi társadalomhoz tartozik, így például román á llampolgárságú roma vagy szlovákiai német, szász. Aggályokat vethet fel az is, hogy a személyi hatály bővítése nem jár együtt a nemzetiségi önkormányzati választójog biztosításával. Az Európai Unió Magyarországon élő és itt lakóhellyel rendelkező polgárait eddig részben azon az alapon zárták ki e jog gyakorlásából, hogy ők nem tagjai a nemzetiségi közösségnek. Azonos helyzetben voltak tehát a nemzetiségi közösséghez nem tartozó magyar állampolgárokkal. A jövőben azonban ez azért nem fogja megállni a helyét, hiszen a törvényi szabályozás a nemzetiségi közösségek tagjai között kíván megkülönböztetést tenni a választójog tekintetében kizárólag állampolgársági alapon. Nem következetes ugyanakkor a javaslatban az sem, hogy miközben az egyes nemzetiségekhez tartoz ó nem magyar állampolgárok nem vehetnek részt a nemzetiségi önkormányzatok létrehozásában, addig az átalakult nemzetiségi önkormányzatokban az uniós polgárok polgármesterek vagy képviselők lehetnek.
