Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6593 Az új nemzetiségi törvény egyik alapvető célja, hogy mega kadályozza a nemzetiségi jogokkal való visszaélés lehetőségét. E törekvésnek ellentmond azonban, hogy az előterjesztő továbbra is az identitásválasztás szabadságának elvét teszi elsődlegessé, és nem fogalmaz meg olyan garanciákat, amelyekkel kiküszöbölhető lenne, hogy a nemzetiséghez nem tartozók gyakorolják a nemzetiségi jogokat. Továbbra is fennmarad az a szabályozás, hogy a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását pusztán az egyén nyilatkozatához és nem közössé g általi elismeréséhez köti. Erről szól a 11. § (2) bekezdés. Ennek következménye az is, hogy a törvényjavaslat ugyan csak a nemzetiséghez tartozók számára kívánja biztosítani a nemzetiségi választói jegyzékbe való felvétel lehetőségét, azonban nem rendelk ezik arról, hogy ezt milyen módon lehet ellenőrizni, hanem ezt a kérdést egy új választási eljárási törvény körébe utalja. A törvényjavaslat alapján tehát még azt sem lehet tudni, hogy a kormány elköteleztee magát a nemzetiséghez tartozás megítélését szol gáló objektív kritériumok alkalmazása mellett. Az új nemzetiségi törvény egy előre meghatározott tartalom nélküli biankó felhatalmazást ad a választási eljárás szabályainak kialakítására. A törvényjavaslat előírja, hogy a települési nemzetiségi önkormányza ti képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó adatai szerint a 30 főt eléri. A népszámlálási adatok felhasználásával azt kívá nja kizárni, hogy olyan településeken is kitűzzék a választást, ahol nincs jelen a képviselni kívánt közösség és a visszaélés szándékával duzzasztják fel a választói jegyzéket. A választás kitűzését azonban nem lehet kizárólag népszámlálási adatoktól függő vé tenni, hiszen ezekben az adatsorokban a választásra nem jogosultak, például kiskorúak is megjelennek. A népszámlálási adatok ugyanakkor nem tekinthetők egy település nemzetiségi lakossága pontos leképezésének, hiszen szenzitív adatokról szóló önkéntes n yilatkozatokon alapulnak, fontos ezért, hogy a választást a hatályos szabályozást követve azokon a településeken tűzzék ki, ahol a nemzetiségi választói névjegyzékben szereplők száma ezt indokolja. A nemzetiségi biztos úr nem látja indokoltnak azt sem, hog y az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a megválasztható képviselők legalacsonyabb számát, vagyis 15 főt. Megítél ése szerint ez a szám annyira alacsony, hogy ennél már az is jobb megoldás, ha az országos önkormányzati választásokat, hasonlóan a helyi önkormányzatokra irányuló szabályokhoz a törvény erejénél fogva kötelező volna kitűzni. A törvényjavaslat be kívánja v ezetni a jelöltállítás feltételeként a nemzetiségi választópolgárok ajánlását is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlások leadása, illetve begyűjtése érdekében a választói jegyzéknek nyilvánosnak kell lennie, másként ugyanis ez a rendelkezés végre hajthatatlan. Jó lenne tehát, ha a nemzetiségi törvény, amennyiben fenntartja az ajánlás rendszerét, tegye a nemzetiségi választói jegyzéket legalább egy adott körben, így a felvett választópolgárok, valamint a jelölő szervezetek számára nyilvánossá. A tör vényjavaslat szerint egy nemzetiségi szervezet csak egy önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Szerintünk és szerinte is ez pontosításra szorul, hiszen nyilvánvaló, hogy nem általában, hanem csak egy adott megyében vagy egy adott településen nem lehet egy szervezetnek egy választás során több listát állítania. (16.20) A közvetlen választásokra való áttérés következtében biztosítani szükséges, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati választásokon az adott megyében élő minden nemzetiségi választópolgár részt vehessen, függetlenül attól, hogy lakóhelyén kitűztéke a települési nemzetiségi önkormányzati választást. Az alkotmányossági követelmény is az, hogy minden nemzetiségi választópolgár gyakorolhassa aktív választójog át az országos nemzetiségi önkormányzati választásokon. A törvényjavaslat jelen megfogalmazásában azonban arra a téves értelmezésre adhat alapot, hogy a
