Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6591 megisme rését, kulturális értékeinek bemutatását s a társadalmi integrációt szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádió vagy audiovizuális program… Azt kérdezik, miért kell a nemzetiségi témájú műsoroknak a társadalmi integrációt sz olgálniuk? Kit kell integrálniuk? A nemzetiséget a többségi társadalomhoz? Az ilyen műsoroknak véleményük szerint inkább a nemzetiség különbözőségét s ennek elfogadását kellene hangsúlyoznia, éppen ezért aggályosnak tartják ezt a megfogalmazást. Máshol azt mondják, hogy a közösségi nemzetiségi jogok közül kikerült az országgyűlési képviselethez való jog. Az alaptörvény, mondják ők, rendelkezik a Magyarországon élő nemzetiségek részvételéről az Országgyűlés munkájában. Konkretizálni szükséges a törvényben, h ogy a részvétel mit takar pontosan. A horvátok közössége ragaszkodik a teljes jogú országgyűlési képviselethez. A 13. § (2) bekezdését a horvátok nem támogatják, vagyis nem támogatják, hogy a népszámlálás adatait egyes nemzetiségi joggyakorlás feltételének meghatározása során felhasználják, mivel önkéntes, és nem kötelező a nemzetiségekre vonatkozó kérdéseket megválaszolni. Megígérem, igyekszem majd az átfedéseket kiküszöbölni, tehát ahol a nemzetiségek véleménye egybecseng, akkor csak az egyiket fogom felo lvasni. Hozzáteszem rögtön, ezeket mind megtettük módosító javaslat formájában, tehát itt van a Ház asztalán. Azt mondják: az 56. § (1) bekezdésében szereplő legutolsó népszámlálásra hivatkozási alapot továbbra is elvetjük. A nemzetiségi önkormányzati képv iselőválasztás feltételeként továbbra is a 30 fő névjegyzékben regisztrálását tartjuk elfogadhatónak, ahogyan a törvény is következetesen a névjegyzékben szereplő választópolgárok számát követi. A 80. § (4) bekezdése valószínűleg téves megfogalmazás, a kö vetkezőt mondja a részvételről. Véleményük szerint ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzat elvileg bárkit kijelölhet nemzetiségi önkormányzat ülésén való részvételre, nem feltétel az sem, hogy az egy települési képviselő legyen. A tervezet szerint az a s zemély észrevételeket tehet, és jeleznie kell, ha jogszabálysértést észlel, ami feltételezné, hogy valamiféle jogi szakismerettel rendelkezik. Bár a résztvevő személye a működési feltételek biztosításáról szóló megállapodásban lenne meghatározva, valószínű leg erre akart utalni a jogszabály, csak téves jogszabályhelyet jelölt meg, tehát elvileg egy konszenzusos eredményként, azonban felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a felek nem tudnak megegyezni a résztvevő személyében. A rendelkezés olyan érzetet kelt , mintha a települési önkormányzat felügyeletet gyakorolna a kisebbségi önkormányzat felett. A jegyző egy kvázi független és szakértő törvényességi felügyelőként vett részt eddig is a kisebbségi testületek munkájában, indokolt lenne véleményünk szerint ezt továbbra is fenntartani. A kijelölt személy megfogalmazást a többi szakaszokban is módosítani kellene. A tervezet 95. § (3) bekezdésében változatlanul megmaradt az a szabályozás, amely szerint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet a z ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek és a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek. Az indokolás szerint ez a rendelkezés a nemzetiségi önkormányza t önállóságát hivatott biztosítani, azonban ez a gyakorlatban több kérdést is felvet. (16.10) Az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről szóló 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia a működési feltételek biztosítása kö rében. Technikailag ezt valószínűsíthetően a polgármesteri, önkormányzati hivatal munkatársa végzi. Ebből következően a továbbítás sem fog gyakorlatilag a nemzetiségi önkormányzat elnöke által megtörténni. A helyi önkormányzat által kijelölt személy részvé telének szükségességét már a korábbiakban megkérdőjelezték, ezen túl pedig feleslegesnek tartják a jegyzőkönyv megküldését is a részére.
