Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6590 akkor is létrejöhet, ha az adott közösség egyetlenegy településen sem tudott helyi kisebbségi önkormányzatot létrehozni. Véleményünk szerint ez elfogadhatatlan, szerintem furcsa. A jelöltállítással, ajánlással kapcso latban a hatályos szabályozás jobb a tervezetben leírtnál, mondják ők. Az ajánlás intézménye indokolatlan, a jelöltállítás felelőssége a jelöltállító szervezeté. Nem egyértelmű számukra a javaslat 61. §ának (2) bekezdése. A nemzetiségi szervezet csak egy önálló vagy közös megyei vagy országos listát állíthat. Mi történik azokkal a szervezetekkel, amelyek egy megyében állítanak önálló listát, egy másik megyében is önálló listát, vagy közös listát akarnak állítani, esetleg ezen túl még országos listát is? - kérdezik a német kisebbségi önkormányzatok. A javaslat 69. §a megteremti az időközi nemzetiségi választás lehetőségét. Továbbra sincs szerintük kidolgozva a választójogi névjegyzék folyamatos vezetésének metódusa, illetve ellentmondás van a javaslat 74. § (2) bekezdésével. Ha a javaslat 74. § (2) bekezdésében a szöveg kimarad, ez esetben meg kell határozni, hogy mely esetet érti a jogalkotó a nemzetiségi önkormányzat megszűnésén. Az átalakult nemzetiségi önkormányzat intézménye létrehozásá val a korábbi negatív tapasztalatok miatt továbbra sem értenek egyet. A tervezet továbbra sem kezeli azt a helyzetet, ha az általános választások után nemzetiségi önkormányzat alakul, de a települési önkormányzati szinten bármely okból időközi választást k ell tartani. A fentiek miatt is elfogadhatatlan számukra ez a rendelkezés. A javaslat 103. §a tartalmazza a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget, mert valamennyi nemzetiségi önkormányzati szintre kiterjedt a javaslat. Álláspontjuk szerint a települési nemzetiségi önkormányzati szintre indokolatlan kiterjeszteni azt, a nemzetiségi önkormányzati képviselők zömmel tiszteletdíj nélkül végzik munkájukat. A javaslat 142. §ában meghatározott kollektív felelősségre vonás is elfogadhatatlan ebben a formában, m ondják ők. Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetemleges felelősség csak akkor állapítható meg, ha a bíróság jogerősen így rendelkezik. Nem tisztázott véleményük szerint a javaslatban, hogy a feladatfinanszírozás a nemzetiségi önkormányzatok egész vertikum át érinti, vagy csak a helyi szintet. Az országos önkormányzatok oktatási és közművelődési intézményeket tartanak fenn, hivatalt működtetnek, jogszabályi kötelezettségük gazdasági vezető, belső ellenőr, könyvvizsgáló foglalkoztatása. Folyamatos működésük n em biztosítható, ha a helyi kisebbségi önkormányzatokhoz hasonlóan állami támogatásuk túlnyomó részét pályázati alapon, az év második felében vagy az év vége felé kapják meg. A 119. § (4) bekezdése az országos önkormányzat hivatalának munkavállalóit a közt isztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozónak minősíti. Azt mondják, semmi nem indokolja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala dolgozóinak köztisztviselői státusa legyen. A hivatal nem végez közhatalmi tevéken ységet, mondják, mindezeken túl a hivatal dolgozóinak köztisztviselői státusa a rendszert drágává, egyben bürokratikussá teszi, továbbá a nem magyar állampolgárokat kizárja ebből a rendszerből. A teljesség igénye nélkül engedjék meg, hogy az Országos Horv át Önkormányzat javaslataiból is hadd idézzek. Az 1. § (3) bekezdése így szól: e törvény értelmében valamely nemzetiséghez tartozik az a személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti, s az adott nemzetiséghez tartozását az e törvényben megha tározott esetekben és módon kinyilvánítja. Azt mondják, a nemzetiséghez tartoznak azok a személyek is, akik esetlegesen a nemzetiséghez tartozásukat nem nyilvánítják ki, a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása előfeltétele egyes nemzetiségi jogok gyakorlás ának, azonban nem lehet fokmérője egy adott nemzetiséghez tartozásnak. Máshol megemlítik a nemzetiségi témájú műsorokkal kapcsolatos fenntartásaikat. A 2. § (9) bekezdése a következőképpen fogalmaz: a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek
