Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
6589 Önkormányzatának módosító indítványairól ejtsek néhány szót. Ők elmondják, hogy általánosságban elmondható , hogy a törvényjavaslat szerkezete a hatályos törvény szerkezetéhez viszonyítottan bonyolultabb, nehezebben kezelhető és értelmezhető. A jogalkalmazást nehezíti a törvény rendelkezéseinek eltérő hatályba léptetése: egyes rendelkezések jövő év január 1jén , mások jövő év március 31én, máshol jövő év szeptember 1jén, de vannak 2013. január 1jei, 2013. szeptember 1jei és végül 2014. évi, önkormányzati választások napján életbe lépő rendelkezések. Ez hat hatálybalépést jelent - valószínűleg igazuk van. Kon krét észrevételeik. A törvényjavaslat 2. § 13. pontja szerint az intézmény alapításának joga magába foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát. Ezzel szemben a nemzetiségi önkormányzatok által átvett oktatási és kulturális intézmények tekintetében a javaslat konzekvensen és általános jelleggel tiltja az átvett intézmény átszervezését. Véleményük szerint az átszervezési tilalom - még ha egyes esetekben csak két évre is - az intézmény működésszerű ésszerűsítését teszi lehetet lenné az átvevő nemzetiségi önkormányzatok számára. A törvényjavaslat - jegyzik meg - 2. § 19. pontja szerint a nemzetiségi szervezet az a közhasznú egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti konkrétan megjelölt nemzetiség ké pviselete. A szintén az Országgyűlés előtt lévő úgynevezett civil kódex értelmező rendelkezései szerint a közhasznú szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat. A nemzetiségi törvény ezen rendelkezése a nemzetiségi szervezeteket kizárja a me gyei, fővárosi önkormányzat képviselőtestületébe történő jelöltállítás, megyei jogú város képviselőtestületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése lehetőségéből. További problémát jelent számukra, hogy a nemzetiségi szervezetek túlnyo mó többsége jelenleg nem közhasznú jogállású. A javaslat 22. §a rendelkezik a nemzetiségi oktatás megszervezési kötelezettségéről. Javasolják, hogy az (5) bekezdésből a “kiegészítő” jelzőt vegyék ki. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi okt atás egy településen belüli megszervezését, a feladatellátásra köteles szerv legyen köteles megteremteni a nemzetiségi oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi oktatással kapcsolatban pedig külön önálló rendelkezéseket kell a szövegbe építeni. A kiegé szítő nemzetiségi oktatás ugyanis nem azonos az irányelvekben meghatározott nemzetiségi nyelvoktató, illetve két tannyelvű oktatással. A javaslat 28. § első mondatrésze véleményük szerint diszkriminatív, amikor arról rendelkezik, hogy a nemzetiségi közneve lési intézmény esetében az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak az intézménynek a nem nemzetiségi pedagógiai program szerint működő csoportjába, osztályába vehetők fel. (16.00) Kis tanulólétszámú intézmények nem képesek párhuzamos osztályok, csoportok fenntartását igénylő feltételeket teljesíteni, így kényszerűen a nemzetiségi oktatást kell megszüntetniük, ha van olyan tanuló, aki nem tartozik az adott nemzetiséghez. A javaslat 51. §a rendelkezik a nemzetiségi önkormányzati képviselők számáról. A tapas ztalataik azt mutatják, hogy a 4 fős testület sok esetben döntésképtelen, ugyanis szavazategyenlőség alakulhat ki. Jelen esetben az 5 fős testületi létszámot javasolják. Ellentmondásos a rendelkezés a tekintetben is, hogy a választás kitűzését a javaslat a legutolsó népszámlálásnál az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseinek nemzetiségenként összesített adataihoz köti. Ha a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a helyi nemzetiségi közösséget képviseli, miért köti a jogalkotó az adott pill anatban, jellemzően nyáron összeállított névjegyzékhez a képviselőtestület számát, miért nem a ténylegesen a településen élők számát veszi figyelembe? - kérdezik a németek. A választási szabályok a javaslatban hiányosak, ugyanis nem rendelkezik a jogalkot ó a névjegyzék vezetéséről, illetve nem tudható, hogy a névjegyzék hogyan ismerhető meg a jelöltállító szervezetek számára. Máshol a javaslat az 56. § (3) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni. Ez azt jelenti, hogy egy országos önkormányzat
