Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
6268 munkába állá snál, a munkaerőpiaci reintegrációs próbálkozásoknál ne megszüntesse a rehabilitációs ellátásokat, hanem azokat arra az időre felfüggessze, ugyanis nagyon sok esetben találkozunk élő példaként olyan megváltozott munkaképességű emberekkel, akik igyekeznek visszajutni a munkaerőpiacra, de nagyon sokszor öthat vagy akár tíz próbálkozásuk is van, mire azt a megfelelő munkahelyet megtalálják, ami a saját képességeiknek, készségeiknek és fogyatékossági állapotuknak megfelel. Ezek között a próbálkozások között s ok esetben idő is eltelik. A próbálkozás idejét hagyjuk meg számukra egy tényleges beilleszkedési időszaknak, és ne megszüntessük, hanem függesszük fel a juttatásokat. A 72. ajánlási ponthoz is szeretnék hozzászólni. Ez Tapolczai Gergely és képviselőtársai módosító indítványa, amit én nem értek, és azon felül, hogy nem értem, engem félelemmel is tölt el valamilyen szinten. Ez pedig arról szól, hogy ne ez a törvény vagy valami hasonló szociális szakterülethez, vagy akár a megváltozott munkaképességűekkel, il letve bármelyik szakterülettel foglalkozó törvény határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás mértékét, hanem mindig az adott év költségvetési törvénye határozza ezt meg. Ez több szempontból is aggályos. Az egyik szempont, hogy erősen a szociális területet érintő kérdés a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, és elképzelhető egy olyan helyzet, hogy a parlamenti munkarendszer szerint pont a szociális bizottság lesz az, amelyik nem kellő súllyal tárgyalhat egy esetleges rehabilitációs hozzájárulásmódosítást. Másodsorban pedig egy újabb adónem, és a lyukak betömésére alkalmas játékteret engedő adóformává lehet minősíteni a rehabilitációs hozzájárulást, ami nem erről kellene hogy szóljon, hanem valamilyen szinten ösztönözni kellene ezzel a munkáltatókat arra, ho gy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztassanak. Arra most nem térek ki, hogy ez a vélemények szerint hasznos vagy nem hasznos, hogy erőteljesebben kell az ösztönző eszközöket használnunk, vagy esetleg a motiválókat. De ezt átengedni a költségvetési t örvény hatáskörébe, finoman szólva is merész útnak tűnik. És ha már szóba hoztam a rehabilitációs hozzájárulást, illetve azoknak a munkáltatóknak a körét, akik ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűt, akkor ezt fizetniük kell, akkor szólnék a 7 5. ajánlási pontról is. Ez szintén jobbikos módosító indítvány, ami arról szól, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértőnek kiegészüljön a feladata, mégpedig egy olyan feladattal, hogy a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek vezetőinek bizonyo s időközönként felvilágosító, motivációs, illetve figyelemfelkeltő tréningeket, előadásokat tartson, ugyanis nem elég az, hogy kirójuk a rehabilitációs hozzájárulást azokra a cégekre, amelyek nem foglalkoztatnak, hanem igenis fel kell őket világosítani arr ól, hogy milyen előnyökkel jár számukra a fizetés alóli mentesülésen kívül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Ugyanis hogyan várhatnánk el egy akár közgazdasági, jogi vagy bármilyen szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkező munkáltatótól azt , hogy értsen a rehabilitációhoz, értsen a megváltozott munkaképességűekhez, értsen a fogyatékosságokhoz, azok tulajdonságaihoz. Nem várhatjuk el ezt tőlük, éppen ezért kell egy segítő, aki ráébreszti őket arra, hogy iksz fogyatékossággal rendelkező munkat árs, mondjuk, egy kerekes székes, informatikai főiskolát vagy egyetemet végzett fiatalember sok esetben alkalmasabb lehet programozó munkakör betöltésére, mint az épebb társa. (0.40) Illetve mondjuk, egy bizonyos fogyatékossággal, értelmi akadályoztatással rendelkező embernek sokszor magasabb a monotonitástűrő képessége, mint ép társainak, éppen ezért, mondjuk, egy operátori munkakörben lehet, hogy sokkal alkalmasabb, mint bármelyik másik társa. Erre a felvetésemre, illetve magyarázatkérésemre, ami a mai na pon a bizottságban a részletes vita során felmerült, a kormány képviselőitől azt a választ kaptam, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértő munkaköre pusztán adminisztrációs munkakör lesz, tehát ő fogja végezni tulajdonképpen a munkáltatók, illetve a fo glalkoztatottak nyilvántartását. De mivel elég tágra szabott az, hogy mik a munkavégzésének a feltételei, illetve mit ír elő majd a - gondolom - miniszteri rendeletben vagy bármilyen más formában meghatározott munkaköre, ebbe