Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
6250 igazságtalan visszamenőleges törvényhozás volna ez. Azt gondolom, GaudiNagy Tamás is nehezen tudná megmondani, hogy hány beadványa vár elbírálásra, és így gyak orlatilag a kukába kidobni, ha jól tudom, talán olyan 1600 folyamatban lévő eljárást, az tulajdonképpen visszamenőleges törvényhozás is volna, és rendkívül igazságtalan. Tehát azt gondolom, ezen szintén szükséges lenne változtatni. Szeretnék végül néhány s zót ejteni erről a bizonyos nemzeti emlékezet bizottságáról, mely így önmagában sajnos csak egy gittegylet, azt kell mondanom, egy sóhivatal, ami lehet, hogy sok pénzt fölemésztene, de igazán komoly hatása nem lenne. Ezért egyrészt szükségesnek tartjuk - a feladatkörét egyértelműen meghatározva - egy új mondatot beemelni, mely szerint a nemzeti emlékezet bizottsága jelen esetben megnevezi és közzéteszi a BM volt állambiztonsági főcsoportfőnöksége hivatásos, nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi h álózati személyt - tehát az ügynököket , továbbá a katonai hírszerzés állományát és hálózatát. Ezt mondjuk ki ilyen deklaráltan, mert csak az, hogy majd különböző dokumentumokban közzéteszi a tevékenysége eredményeit, ez valami hasonló lehet, mint mondjuk , a Fidesz programja volt, hosszú semmitmondás, de a konkrétumokat mellőzné. Azt gondolom, szükséges most már kimondani, hogyha valami érdemi intézkedést akarnak. Azt látjuk, hogy az ügynöklisták feltárásával továbbra is adós a kormányzat. Mi nem szeretnén k ezt most már tovább a szőnyeg alá söpörni. Megértem, hogy önöknek sok takargatnivalójuk lehet, megértem azt, hogy Kubatov Gábornak, itt különböző titkosszolgálatoknak vagy politikai maffiaszervezeteknek nagyon kényelmes az, hogy így tudnak zsarolni akár döntéshozó pozícióban lévő politikusokat vagy gazdasági szereplőket, de ez mégsem tartható tovább, hogy ezzel revolverezik az embereket. Mindazonáltal pedig nemcsak a kíváncsiságunk, de az igazságérzetünk is diktálja ezeknek a feltárását. A nemzeti emlékez et bizottságáról: hogy ne legyen azért egészen gittegylet, nemcsak a feladatkörét kellene módosítani, hanem talán már a nevét is, és ez az, amire az ötpárti kiinduló egyeztetésen sűrűn bólogatott Lázár János és Gulyás Gergely is. Tehát támogatták ezt a jav aslatot az információim szerint, hogy ez ne egy nemzeti emlékezet bizottsága, hanem nemzeti emlékezet intézete legyen, ennek ellenére a javaslatunkat leszavazták. Most egy még precízebb kapcsolódó módosító javaslattal éltünk, és nagyon bízunk benne, hogy e zt most már támogatni fogják. Ebben a feladatkört is tovább meghatározva például kimondjuk azt, hogy a nemzeti emlékezet intézet feladatkörének gyakorlása során hatósági jogkörrel rendelkezik, büntetőeljárásban a sértett, illetve a pótmagánvádló jogkörét g yakorolhatja. Szükségesnek és indokoltnak tartjuk, hogy a szervezet a nemzeti emlékezet intézete formájában a történészi és jogászi szakismeretek együttes felhasználásával működjék, s az általa megállapított történeti tények egyúttal szükség esetén büntető ügy történeti tényállásának alapjául szolgáljanak. Ez egyébként a lengyel példát használná föl, ott is így működött, ilyen néven ez a szervezet. Ehhez persze szükséges az is, hogy a tényfeltárás során hatóságként igényelhesse adatok, okiratok, teljes levél tári egységek rendelkezésre bocsátását, s maga is kutathasson levéltári szűrés nélkül. (23.20) A történeti tények büntetőjogi következményeinek alkalmazása tekintetében biztosíték jellege van annak, hogy az intézet büntetőeljárási jogosítványokkal rendelke zzék, büntetőeljárásban a sértett, illetve pótmagánvádló jogkörét gyakorolja, s így esetenként a vád képviseletét is elláthassa. Adjunk ilyen egyértelmű jogköröket, azt gondolom, ez indokolt. A hivatalos személy minőség garanciája annak, hogy bűncselekmény elkövetésének észlelése esetén az intézet munkatársai kötelesek legyenek feljelentést tenni, másrészt célszerű a nemzeti emlékezet intézete munkatársainak jogállását már előzetesen egyértelműen rögzíteni. Azt mondjuk, hogy hivatalos személynek minősülő ko rmánytisztviselőkből állna a nemzeti emlékezet intézetének személyi állománya. Mi tehát érdemi intézkedéseket szorgalmazunk a teljes javaslat terén.
