Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
6251 Nehéz azt már elfogadni, hogy az alaptörvény után megint újabb és újabb preambulumokkal kábítják a népet, m iközben az érdemi intézkedések elmaradnak. Ez a magunkfajtáknak semmiképpen sincs az ínyére, és nem is fogjuk szó nélkül tűrni azt a hazugságot, amit önök tovább folytatnak, hogy látszólag antikommunista politikát folytatnak némi pálfordulás után, ha csak akár a ’91es vagy akár az elmúlt hónapok vagy másfél év sorozatos leszavazásaira gondolunk. De miközben látszólag történt valami antikommunista fordulat, az érdemi intézkedések sajnos egyáltalán nem követik. Ezt nem fogjuk szó nélkül hagyni a jövőben sem. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Vágó Gábor képviselő úr, az LMP képviselője. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést, de tényleg szeret nék a jövővel foglalkozni. Kicsit kiugranék ebből a vitából (Zaj a kormánypártok padsoraiban.) , a 28. cikket szeretném ismét idecitálni. Hiszen azt mondja ez a törvényhely, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha Alkotmánybíróság vagy Európai Unió Bírósága döntéséből ered a fizetési kötelezettség. A mai napon a pénzügyi stabilitási törvény benyújtásával egyértelmű volt, hogy Matolcsy György letette a fegyvert az államadósság elleni küzdelemben. Egyértelmű volt, hi szen elbukták önök ezt az államadósság elleni háborút, viszont a 27. ajánlási pontnál, kedves Babák Mihály, önnek mint a költségvetési bizottság tagjának illene fölszólalni ebben a kérdésben. Tehát ott tartottam, a pénzügyi stabilitási törvény lemond az ál lamadósság 50 százalék alá való szorításáról, viszont ebben a törvényben benne marad ez a kitétel. Tehát úgy tűnik, hogy a jelenlegi magyar kormányzat a saját hibájából fakadó büntetési tételeket - mert ezeket nevezhetjük nyugodtan büntetési tételeknek, am iket majd az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága kiró ránk, hogy majd ki kell fizetni bizonyos cégeknek - egy következő kormánnyal akarja megfizettetni úgy, hogy a következő kormányra érvényesek legyenek azok a tételek, amik rá nem érvényese k, hiszen most, 2015ig ne fegyverletétel legyen, mondjuk azt, tűzszünet, az államadósság elleni küzdelemben. Önök, kérem, elbukták a gazdasági szabadságharcot, elbukták ezt a buta, zsákutcás gazdaságpolitikát, ráadásul kettős játékot játszanak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és még mindezt megfejelik egy jó kis kommunistázással. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Kétperces felszólalásra megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Van még egy olyan aspektus, amiről nem szóltam részletesebben, ezért ezt most mindenképpen meg kell hogy tegyem a kárpótlás témakörében. Beszéltünk a bizonyos négy alapelvről, amiben az igazságtétel tudósai, professzorai maximális konszenzust mutatnak. Mégpedig az, hogy valódi, érdemi kárpótlást kell adni a jogsértetteknek. Erre vonatkozóan van egy előterjesztésünk Szilágyi Györggyel, Novák Előddel, hogy a jogsértettek számára ne csak erkölcsi elégté telt adjunk, hanem vagyoni elégtételt is. Ennek van egy kibontott rendelkezése, egy normatív rendelkezése. Nagyon kritizáljuk, és nagyon nem szeretjük a javaslatban a 28. § (2) bekezdését, amelyben az a kijelentés rögzül, hogy új kárpótlási jogcím jogszabá lyban nem állapítható meg a károsultak számára, a ’90 előttiek számára. Ez azért megdöbbentő, mert ha ez így maradna - és nagyon remélem, hogy nem marad így , akkor a felvidéki, kitelepített magyarok, akiknek ’46ban öt perc alatt kellett összepakolniuk 5 0
