Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
6242 valóban nem kellett kétszer mondani nekünk, hogy átgondoljuk és benyújtsuk olyan tartalmú módosító javaslatainkat, amelyekkel véresen komolyan gondoljuk azt, amit előterjesztettünk. Tehát ez nem vicc, ez nem szerepjáték, halálosan komoly jogi, jogpolitikai, morális, filozófiai meggyőződésünkből fakadó módosító javaslatokról van szó, amelyeket N ovák Előd képviselőtársammal, illetve több más képviselőtársammal is jegyeztem. Nézzük a 20. ajánlási ponton szereplő javaslatot, amelynek a következő a lényege. Az a lényege, hogy az MSZMP vagyonát a törvényjavaslat nagyon helyesen törvénytelenül felhalmo zott vagyonnak nevezi. Ha ezt a megállapítást teszi, nagyon helyesen, a törvényjavaslat, akkor egy jogállamiság elveivel ellenkező megoldásnak tartjuk azt, hogy egy törvénytelenül felhalmozott vagyon a törvénytelen felhalmozó, illetve az ő jogutódjának tul ajdonában maradjon. Ez egy ősi római jogi elvvel ütközik. Tehát egyszerűen azzal az elvvel ütközik, hogy aki csalárd módon szerezte a tulajdont, attól el kell venni, nem maradhat nála, mert ezt kívánja a természetjogi alapelvek alapján is a jog, illetve ez t kívánja egyébként a jogállamiság követelménye is. Tehát mi egy ötödik cikket szeretnénk beilleszteni a törvényjavaslatba, ami röviden összefoglalva úgy szól, abból a kiindulásból táplálkozik, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának defi niálta magát, így definiálja magát, megállapítja a törvényjavaslat, hogy az MSZMP vagyona törvénytelenül került felhalmozásra, a jogutódlás miatt a vagyon jelentős része átszállt az MSZP tulajdonába, ezért nem maradhat az MSZP tulajdonában ez a vagyon, ezt a vagyont köztulajdonba kell venni. Tehát ez a mi határozott javaslatunk. Kíváncsian várom az esetleges tapsokat - nem érkeznek, de remélem, hogy azért legalább fejben érkeznek. (Taps a kormánypártok soraiban.) Így van, köszönöm szépen, mégiscsak megérkez tek ezek a tapsok. Tehát ez azt jelenti, hogy bírja a támogatást ez a javaslat. Nyilván az MSZP padsoraiban nem vártuk ezt. Viszont mi még azt is mondjuk, hogy akkor alkossunk egy külön törvényt erről a köztulajdonbavételről. Annak idején azért a bolsevik ok is elég aktívak voltak az ilyen jellegű elvételekben, csak azok abszolút a természetjog ellenében, abszolút az igazságosság ellenében és abszolút az életigenlés ellenében születő államosítási törvények voltak. Ez egy jótékonyt szolgáló államosítási törv ény, amelyről egy részletes törvényt kell hozni, és az a javaslatunk ezzel kapcsolatban - egyébként ezt a javaslatot Novák Előd, Zagyva Gyula képviselőtársam is jegyzi mellettem , hogy az összes országgyűlési képviselő négyötödének szavazatával fogadjuk e l ezt a törvényt. Ha már ez az igazságtételi törvény elindult, és mi tettük hozzá azt a lépcsőfokot, hogy akkor tényleg teljesítsük be az igazságtételt, akkor úgy gondoljuk, hogy tényleg elvárható lenne, hogy akkor a Jobbik szavazatai aktívan legyenek alak ítói ennek az új sarkalatos törvénynek. Még egy fontos elvi kérdés: meddig kell, tehát határidőt is javaslunk ehhez a törvényhez, szabjunk határidőt, mégpedig jelesül 2012. február 25ét. Ez a nap - nem tudom, mennyire közismert vagy nem közismert - a komm unizmus üldözötteinek emléknapja. Ezen a napon gyászolnak mindazok, akik annak a százmillió áldozatnak a hozzátartozói és tisztelői, akik a kommunizmus áldozatai, és úgy gondolom, hogy ez egy méltó határidő, méltó feladat az Országgyűlésnek, nem megoldhata tlan feladat, ennél sokkal gyorsabb, sokkal kapkodóbb munkára is képes volt az Országgyűlés. Bevallom őszintén, hogy itt némiképpen el tudnék tekinteni a szokásos ügyvitel merevségétől, tehát igenis mi támogatjuk a gyors, sürgős eljárását ennek a törvényne k. Áttérnék a 21. ajánlási pont szerinti javaslathoz. Itt az új 5. cikket kiegészítenénk egy következő cikkel, illetve erről azért majd igazából részletesebben Szilágyi György képviselőtársam fog szólni, illetve Novák Előd képviselőtársam, ők voltak azok, akik jegyezték már korábban azt az önálló törvényjavaslatot, illetve önálló alkotmánymódosítást, amelynek tulajdonképpen röviden egymondatos lényege az, hogy teremtsük meg, hajtsuk végre a lusztrációt Magyarországon, magyarul: távolítsuk el a közhatalomból a pártállami időszak meghatározó szereplőit. Röviden erről szól a mi javaslatunk.
