Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 2 (146. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
6083 Köszönöm szépen. Csa k Karácsony képviselőtársamnak egynéhány mondat. Én még egyszer mondom, nagyra becsülöm az ön felkészültségét, és tényleg korábban választási szakértőként én is találkoztam az ön jó néhány véleményével. De azért én nem degradálnám le annyira a választójogo t - és a degradálást csak idézőjelbe téve , hogy csupán egy matematikai képletként fogjam fel, mert ha valaki így tesz, az bizony súlyosan téved. Egy matematikai képletbe kénytelenek vagyunk beleírni konkrét számokat. Egy választás közeledtével és magában a választásban is rengeteg bizonytalansági tényező van. Honnan tudjuk azt megmondani előre a jóslás kategóriáján kívül, hogy mekkora lesz a részvétel? Honnan tudjuk megmondani azt, hogy egyébként az első, tehát a választásokon az első helyezett pártnak me kkora támogatottsága van? Ha matematikai képletként fogjuk fel, akkor tudnunk kell azt is, hogy annak is óriási jelentősége van, hogy a második helyen ki végez és éppen neki milyen partnerei vannak vagy lehetnek adott esetben. Ráadásul, ha megnézzük a most ani helyzetet, amikor sokkal több - idézőjelbe téve - új párt került be a parlamentbe, itt is látható az, hogy nagyon sok új pártot a regionalitás jellemez, nevezetesen: egy bizonyos területen vagy egy bizonyos országrészben erősebb. Ha mindmind az összes bizonytalansági tényezőt egybevetjük, akkor nem jön ki, nem működik ez a matematikai képlet. Szerintem a választójogi statisztika egyébként létezik, de csak utólag, az elemzés kapcsán, minden más előrevetített adat a jóslás kategóriája. Köszönöm szépen. E LNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Karácsony Gergely képviselő úr következik, kettőperces felszólalásra. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Éppen arra próbáltam fölhozni példákat, hogy bizony a korábbi tapasztalatok alapján jósoln i is lehet. Önnek teljesen igaza van abban, hogy nagyon sok mindent nem tudunk, hogy mi lesz a következő választáson - azt sem tudjuk, hogy mikor lesz a következő választás egyébként az elmúlt hetek hírei alapján legalábbis , de azt tudjuk az elmúlt idősz ak tapasztalatai alapján, hogy egy választókerület milyen irányban tér el az országos átlagtól, és ebben szerintem nem lesz módosulás. Amit Kósa Lajos képviselőtársam mondott, bizonyára jól ismeri az adatokat, én is elég jól ismerem őket, és mondjuk, a fid eszes képviselőjelöltek esetében átlagosan 1 százalék volt a különbség a listás és a személyes, az egyéni szavazatarányok között. Voltak, akik jobban szerepeltek, de a legnagyobb különbség talán 45 százalék volt 2010ben. Ezzel csak azt akarom mondani, ho gy ha önök nem tudnak olyan húzóneveket indítani - például ön nem fog indulni Debrecenben, ahol én egyébként önre szavaztam még ’98ban, amikor még ott laktam, ezt meg kell hogy valljam, az én választókerületemben indult , akkor ez azt jelenti, hogy a Fid esz sem fog, tehát ön nem lesz húzónév a Fidesz listáján sem. Ugyanis az emberek meglehetősen konzisztensen szavaznak, lehet, hogy egy húzónév miatt szavaznak egy listára, de nagyon kevés olyan szavazó van, aki megosztja a szavazatát. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy amikor én arról beszélek, hogy ez a rendszer húz a Fidesz felé, akkor nem beszélek másról, mint arról, hogy úgy vannak kialakítva a választókerületek, hogy tipikusan a korábbi választásokon a Fidesz fellegvárának számító körzeteknek a léleks záma sokkal kisebb, nem a körzetekről, hanem a településekről beszélek, hiszen a települések újra lettek csoportosítva, és azok a választókerületek, ahol olyan emberek laknak, akik olyan településen élnek, amik tipikusan baloldaliak voltak, azok meg sokkal nagyobbak. (18.20)
