Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat, valamint egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
5807 Kö szönöm szépen a vitát. Elég sok törvény vitáján vettem már részt, de ezt kifejezetten élveztem azzal együtt is, hogy nehéz volt már ébren maradnunk, de a szakmaisága és a korrektsége okán elismeréssel és köszönettel tartozom minden megszólalónak. Nos, az a próságokkal kezdeném: a fenntarthatóságra vonatkozó javaslatot valószínűleg be fogjuk tudni fogadni. Sajnálom, hogy Rebeka képviselő asszony nincs már itt. Ugyanígy a kétezer lélekszámmal kapcsolatos észrevételre is meg fogjuk találni a megfelelő megoldást . Elkészült már ezzel kapcsolatban egy módosító indítványunk. Még egyéb olyan javaslatok is elhangzottak, amelyeket nem jegyeztem fel. Azt mondhatnám összességében, hogy minden olyan módosító indítványt, amely nem érinti alapvetően koncepcionálisan a törvé ny alapvető értékrendjét, még a továbbiakban meg fogunk fontolni, hiszen nekünk is az a szándékunk, célunk, hogy olyan törvény szülessen, amelyet sokan elfogadnak és szeretni tudnak. Nos, néhány kérdésre, amely eléggé súlyos, ismételten reagálnék. Itt a pa rlamentben legalább már ötödször, ha nem többedszer kerül szóba a tankötelezettség kérdése. Ha jól emlékszem, Lendvai Ildikó képviselő asszony szájából hangzott el megint az a szó, hogy az iskolarendszer kilöki a gyerekeket 16 éves korukban. Én ezt ismét c sak úgy tudom reagálni, hogy ez nem helyes megközelítés, ez tévedés vagy ferdítés. 16 éves korban nem fogja az iskola kilökni a gyerekeket, csak megadja a lehetőséget azoknak, akik már nem akarnak tanulni. Ismételten elmondom, hogy Európa húsz országában, ha Magyarországot is közé soroljuk, 16 év a tankötelezettség. Nem hiszem, hogy olyan országokban, mint például Finnország vagy Franciaország, ezeket az országokat azzal vádolhatnánk, hogy antidemokratikusak vagy gyermekellenesek. Mindösszesen három országb an 18 év a tankötelezettség. Ezt a problémát tehát kezelni tudják ezek az oktatási rendszerek, nekünk is az a célunk, hogy tanuljon vagy dolgozzon, de ne legyen iskolakerülő a gyermek. Nos, a világnézettel kapcsolatos aggályokat is hitem szerint megnyugtat óan rendezi több paragrafus, a legerőteljesebben vagy a legmegnyugtatóbban talán a 74. § (3) bekezdése, amelynek egy mondatát idézem a rövidség miatt, annak is egy részmondatát, tehát az ilyenfajta megállapodás, ha a kormányhivatal, az óvoda esetében a tel epülési önkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési intézmény fenntartójával kötött szerződés útján gondoskodik a feladatellátásról - rövidítve olvastam fel , a megállapodás megkötése nem mentesíti a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szülei nem akarják a vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni a gyermeküket. Rövidítve olvastam fel, és a bekezdés még folytatódik; mert megfelelő garanciát ad a törvény arra, hogy ilyen eset ne álljon elő, amelyet a képviselő asszony mondott, hogy nem akar járni templomba, de kell neki. Megjegyzem, a bölcs egyházi pedagógiák eddig sem kötelezték a gyereket, hanem hittek abban, hogy a kegyelem érvényesül, és magától is el fog járni a templomba az a gyerek, aki egyáltalán szembesül ezzel. De ezzel együtt is ilyenfajta kötelezettsége nem lesz a hit világával ismerkedni nem akaró gyermekeknek. Na most, a szegregáció egy súlyos vád, amelyet sajnos vagy örömömre vissza kell utasítanom, mert teljesen tév esen értelmezi az LMP a törvényünket, amennyiben azt mondja, hogy ebben szegregációs szándék van. Bocsássanak meg, de végigveszem, hogy éppenséggel mit akarunk. Azt akarjuk, hogy korai gyermekkortól, kiskortól, 3 éves kortól egyformán fejlődjenek a gyereke k. Ezt támasztja alá a nemzetközi tapasztalat, a pedagógia, a pszichológia, bevinni minél előbb az intézményes nevelésbe és fejleszteni, akárhová született. Erről szól a törvényünknek az az előírása, hogy 3 éves kortól óvodába kell járni. A következő lépés : mi történik vele, ha 67 éves korában még mindig nem eléggé fejlett, azzal együtt is, hogy 3 éves kortól óvodába járt? Reményeim szerint, ha óvodába jár és fejlesztik, nagyon kevés ilyen gyerek lesz, de lesz néhány, mert az ember már csak olyan, hogy nem egyformán fejlődik; nos, ezeket a gyerekeket felveszi az iskola, de azért, hogy pedagógiailag helyesen, jól fejlődhessenek, ezért szervez számukra kis létszámú csoportot, de ez első osztály, és nem nulladik osztály. Az első osztály az, ahol megkapja azt a pluszt, ha úgy tetszik, azt a pozitív diszkriminációt,
