Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
5338 Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat az idei népszámlálás során összeírt nemzetiségi létszámhoz, 30 főhöz köti a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A népszámlálási adatok felhasználásával a javaslat azt kívánja kizárni, hogy olyan településeken is kitűzzé k a választást, ahol nincs jelen a képviselni kívánt közösség. Álláspontunk szerint a nemzetiségek jogai nem köthetők össze a népszámlálási adatokkal, ez szintén elhangzott már korábbi felszólalásokban. Ezek a népszámlálási adatok, amelyek kizárólag statis ztikai adatokként kezelhetők, különös tekintettel arra, hogy ezen adatok nem tükrözik majd teljes pontossággal - ez is elhangzott már korábban - a nemzetiségek létszámát, hiszen ezekben az adatsorokban vannak választásra nem jogosultak, például kiskorúak i s, a népszámlálási adatok ezért nem tekinthetőek véleményünk szerint egy település nemzetiségi lakossága pontos leképezésének, hiszen szenzitív adatokról szóló önkéntes nyilatkozatokon alapulnak. Hadd osszam meg önökkel a saját népszámlálási tapasztalataim at, amit egyébként bizottsági ülésen már elmondtam. Az én saját népszámlálási biztosom végigkérdezte a kérdéseket, majd összecsomagolt és indulni készült, amikor is megkérdeztem, hogy nincse olyan kérdés véletlenül a végén, ami arra vonatkozna, hogy én ta rtozome valamilyen nemzetiségi közösséghez. Azt mondta - és ezzel nem szegény biztost akarom bemártani , hogy de van, de ránézésre egyértelmű, hogy nem tartozik semmilyen nemzetiséghez. A saját példámon keresztül szeretném tehát megosztani önökkel, hogy mennyire nem működik ez az önbevallásos módszer, illetve a népszámlálási adatokon alapuló módszer. (19.20) Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi kötődésű nem magyar állampolgár magyarországi kisebbségi joggyakorlása számos országos kisebbségi önkormányza t régi törekvése volt. A jogalkotó a nemzetiségekről szóló törvény személyi hatályát kiterjeszti a Magyarországon lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárokra azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatokba való jelöltség, választhatóság jogát továbbra is csak a magyar állampolgárok számára tartja fenn. Ám ahogy arra a kisebbségi ombudsman is felhívta a figyelmet, a törvényjavaslat mostani megoldása számos kérdést vet fel. A személyi hatály módosítása nem csak az anyaországok Magyarországon lakóhellyel rend elkező állampolgáraival bővítheti a hazai nemzetiségeket. Problémás, hogy az EU állampolgárai ezentúl szavazhatnak, de nem választhatók a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Összehasonlításul: nem magyar állampolgárok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választók és választhatók. Ennek az ellentmondásnak a feloldását az LMP módosító javaslat benyújtásával kívánja majd orvosolni, aktív és passzív választójogot egyaránt biztosítva az érintettek számára. Tisztelt Képviselőtársai m! A javaslat szembetűnő gyengesége még, hogy terjengős szabályozással igyekszik leleplezni a valódi tartalom hiányát, bár amint hangsúlyoztam, a szándékot értjük. A több mint kétszáz paragrafus - különösen az önkormányzati szervezeti kérdések terjedelmes tárgyalása - messze nem áll arányban a szabályozás tárgyával. A törvényjavaslat a komolyság látszatát igyekszik kelteni azzal, hogy szolgaian átveszi mindazt, amivel a helyi önkormányzatokról szóló törvény megajándékozza úgymond a települési önkormányzatok at. Ezzel kívánja leleplezni a jogalkotó azt a tényt, hogy a törvényjavaslat továbbra is a helyi önkormányzatok kötelező feladatává teszi, hogy gondoskodjanak a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a működés személyi és tárgyi feltételeiről, továbbá a mű ködéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Jóllehet a hatályos szabályozás szerint a kisebbségi önkormányzatok elviekben bármikor kérhetnék, hogy a testület működése érdekében használhassák a helyi önkormányzat infrastruktúráját, az eddigi ta pasztalatok szerint azonban a helyi önkormányzatok csak a minimális működési feltételeket biztosították számukra. Ehhez képest nem tekintjük érdemi előrelépésnek annak előírását, hogy a jövőben havonta legalább 16 órában kellene a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítani. Ez ugyanis azt a látszatot kelti, hogy az ingyenes
