Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
5339 helyiséghasználat csak ebben az időkeretben illeti meg a nemzetiségi önkormányzatokat. Vag yis a törvényjavaslat tapodtat se mozdul el attól a sokat kárhoztatott állapottól, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek szervezeti autonómiával. A nemzetiségi önkormányzatok hatásköre - ha erről egyáltalán van értelme most itt beszélni - kime rül a saját szervezetük meghatározásában, miközben feladataikat továbbra is döntően a települési önkormányzatok látják el saját hatáskörben. Ráadásul - ahogy a köznevelésről szóló törvény tervezetéből kitűnik - a köznevelési reform után hamarosan már azok sem, hanem az állam fogja e feladatokat ellátni, így a döntés joga a nemzetiségek önkormányzataitól még távolabb kerül. Végezetül a terjengős szabályozás ezt a nagy semmit szervezeti és gazdálkodási szabályok egész arzenáljával veszi körü l. Mindezek fényében szánalmasnak gondoljuk a jogalkotó azon igyekezetét, amivel el akarja hitetni azt, hogy a nemzetiségi autonómia e törvény elfogadása révén kiteljesedik. Tisztelt Képviselőtársaim! Aggályainknak kívánok hangot adni továbbá az átalakult nemzetiségi önkormányzatok intézményét illetően is, különös tekintettel arra, hogy azt nem támogatták az országos önkormányzatok elnökei. Amellett, hogy területi jellegű autonómiát képvisel az átalakult nemzetiségi önkormányzat, a múltban alkalmas volt arr a egyes esetekben, hogy települési önkormányzati képviselők átalakulással megakadályozzák a közvetlenül választott valós kisebbségi önkormányzati testület megalakítását. Ellentmondásos a kérdés szabályozása azért is, mivel a nemzetiségi önkormányzatokra cs akis a nemzetiségi választói névjegyzékben szereplők szavazhatnak, míg az átalakult nemzetiségi önkormányzatok a település valamennyi lakójának érdekében kellene hogy eljárjanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Aggályosnak tartjuk továbbá a törvényjavaslat azon rendelkezését, miszerint a nemzetiségi önkormányzati választásokon jelölteket állító szervezeteknek közhasznúaknak kell lenniük. A törekvés nyilvánvaló célja a választási visszaélések, az álszervezetek térnyerésének megakadályozása, de kérdés, hogy a közh asznúság megkövetelése nem szelektále túlságosan a szervezetek között. E kérdés megnyugtató megválaszolásához a minisztérium nem tett közzé semmilyen számítást, tanulmányt vagy kimutatást. Ráadásul a civil szervezetekről szóló, elfogadás előtt álló törvén yjavaslat szerint közhasznú szervezet politikai tevékenységet nem folytathat. A nemzetiségekről szóló törvény ezen rendelkezése a nemzetiségi szervezeteket kizárja a megyei, fővárosi önkormányzat képviselőtestületébe történő jelöltállítás lehetőségéből. M ódosító javaslatunkban ezért a “közhasznú egyesület” helyett a “civil szervezet” fogalmát ajánljuk. Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a jogalkalmazást nehezíti a törvény rendelkezéseinek eltérő hatálybalépése. Egyes rendelkezések 2012. január 1jén, mások 2012. március 31én, szeptember 1jén, 2013. január 1jén, végül a 2014. évi önkormányzati választások napján lépnek hatályba. A hatályba léptetésről rendelkező szakaszok fenti meghatározása azt az érvet erősíti, hogy az Országgyűlés ni ncs jogalkotási kényszerben. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk érdeke, itt elhangzott, azt hiszem, minden párt egyetértett abban, hogy egy előremutató, működőképes törvényt alkossunk a jövőben, ami kiküszöböli a jelen hatályo s törvény hibáit. Ahhoz, hogy ezt elérjük, kérem, támogassák az LMP módosító javaslatait. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom. F olytatására és lezárására december 1jén, csütörtökön, a nap végén kerül sor. Ügyrendben jelentkezett Szávay István, a Jobbik képviselője. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) :
