Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
5337 választási iroda vezetője vizsgálja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bizottság az esetleges jogorvoslati eljárást követően megküldené a kisebbségi választópolg árként nyilvántartásba vehető személyek nevét és az azonosításukhoz szükséges adataikat a jegyzőnek. A jegyző ennek megfelelően összeállítaná a kisebbségi választói jegyzéket, de nem ő döntene arról érdemben, hogy a kérelmező elismerhetőe kisebbségi válas ztópolgárként. A bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó szabályok kialakítása során szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítása révén ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a tagok elfogultak legyenek valamely jelölőszervezet vagy jelölt irányá ban. Lényegi kérdés az is, hogy a kérelmezőnek milyen jogorvoslati lehetősége legyen, ha a bizottság szerint nem vehető fel a kisebbségi választói jegyzékbe. Alkotmányossági követelmény, hogy a jogorvoslat iránti kérelemről a bíróság döntsön. Indokolt lenn e azonban, hogy a bíróság csak a bizottsági döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálja. A felülvizsgálat a következőkre terjedne ki véleményünk szerint: a bizottság betartottae az eljárási szabályokat, valamint vizsgáltae az objektív kritériumoknak v aló megfelelést, illetve figyelembe vettee a kérelmező által hivatkozott bizonyítékokat? E megoldás esetén tehát a bíróságnak nem kellene állást foglalni a kérelmező kisebbségi közösséghez tartozásáról. A választójog érvényesítése során alkalmazandó objek tív garanciális szempontrendszer vizsgálata tehát a jelen szabályozási keretbe beilleszthető. Ezzel szemben adatvédelmi aggályok abban az esetben nem állnak fenn, ha a kisebbségi jegyzéket a választás lezárását vagy a kifogás elbírálását követően megsemmis ítik. Ez a kérelem elbírálása során kezelt vagy keletkezett személyes adatokra is vonatkozik. A képviselethez kapcsolódó objektív garanciális szempontrendszer elemei megegyeznek az identitásmegvalláshoz kapcsolódó kisebbségi jogok gyakorlásához fűződő obje ktív szempontokkal. Álláspontunk szerint tehát a választójoggal összefüggő pontos eljárásrendet, az azokhoz kapcsolódó garanciarendszert, az összeférhetetlenségi szabályokat és a jogorvoslati lehetőségeket a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonat kozó különleges adatok kezelését érintő felhatalmazással együtt törvényben kell meghatározni. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenül fordítottam ekkora hangsúlyt és ilyen terjedelmet ennek a résznek, hiszen a legtöbb felszólalás erre vonatkozott, hogy h ogyan küszöbölhető ki az a probléma, az a hiba, ami a jelen rendszerben fennáll. Sajnos úgy látjuk, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ezt nem fogja orvosolni. Illetve megemlíteném azt, hogy bizottsági ülésen elhangzott az, hogy jó, jó ez az objektív s zempontrendszer, de lehetetlen volna kodifikálni, lehetetlen lett volna kodifikálni. Mi ezzel nem értünk egyet. Saját kodifikátorapparátusunk egyébként rendelkezésükre áll szükség szerint, hogy ebben segítse önöket. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az Alko tmánybíróság is rámutatott, a kisebbséghez való tartozásról szóló valótlan tartalmú tömeges számú nyilatkozat zavarhatja a nemzetiségi autonómia gyakorlását. Ellenőrző mechanizmusok nélkül előállhat olyan helyzet, hogy nem az adott nemzetiséghez tartozók v álasztják meg saját önkormányzatukat. A törvénynek a visszaélés lehetőségeit ki kellene küszöbölnie, de legalábbis ésszerűen alacsony szintre szorítania. A képviseleti jogok és az identitás között minél szorosabb kapcsolatnak kell lennie. A garanciális sza bályokat magának a törvénynek kellene tartalmaznia oly módon, hogy a jogorvoslat lehetőségét is biztosítsa. A törvényjavaslat szövegét olvasva sajnálattal vettük tudomásul azt, hogy a Fidesz képtelen volt felülbírálni a 2005ös elutasító álláspontját, és b elátni, hogy addig, ameddig a kisebbségi közösségek nem kapják meg azt az elemi jogot, hogy saját közösségeik összetételének meghatározásában legalább részt vehessenek, nincs értelme autonómiáról beszélni.
