Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - JUHÁSZ FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5289 őrzővédők voltak, azokat most beöltöztet ték, és holnaptól, nem fogják elhinni, a műveleti tartalékosok száma iszonyatosan meg fog nőni, előre jósolom, egyszerűen azért, mert azokat, akiket most 16 százalékos különadóval sújtanak, ebben a törvényben mentesítik az adó alól, hogyha beiratkoznak tar talékos műveleti katonának. De ez a műveleti tartalékos katona 50 évesen vállalhat ilyen szerepet, mert önök és maga a Honvédelmi Minisztérium, úgy mutatja be a szolgálati nyugdíjasokat, mint 38 éves, kommandós, életerős embereket, akik egyébként restek do lgozni - nem ilyenek! Általában a szolgálati nyugdíjasok olyanok, mint akiket egyébként Hende Csaba 1200nyit küldött el az elmúlt hetekben a Magyar Honvédségtől, akik egyébként nagyon sokszor fizikai, egészségi állapotukban egészen bizonyosan nem mondható ak százszázalékosnak, mentális, fizikai és egyéb problémáik vannak. És bizony az elkövetkezendő időszakban a civil pályán a munkavállalási lehetőségük a zéróhoz közelít. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénytervezet az átverés törvénye. Azt a mítoszt kel ti, mintha a hadseregből kikerülő katonára a közigazgatás és nem tudom én, milyen más szervezetek csapnának le, és azt mondanák, hogy: de jó, hogy itt vagytok, gyertek hozzánk, vállaljatok nálunk munkát jegyzőként, pedagógusként, mérnökként és nem tudom én , micsoda. Ehhez képest az elmúlt évtizedek tapasztalata egyértelműen bizonyítja, hogy néhány vállalkozás, esetleges őrzésvédelmi karrier az, ami nyílhat az ilyen módon nyugdíjba került és a rendszerből kikerült katonák számára, miközben egyébként az érde mi munkavégzésre, kisebb városokban, kisebb helyőrségekben, lévén, ezek azért ott is voltak és vannak, alig van lehetőség. Azaz azt állítom, hogy miközben azt mutatjuk be az országnak, hogy a pálya, a pályalehetőség szabad, és hogyha visszaidézhetem az önö k általi időszakból sokszor hozott példákat, hogy tudniillik a katonai pálya egy nyugdíjasállás, akkor azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelen törvény lényegében lehetetlenné teszi azt, hogy nagyon sokak számára ez a bizonyos katonai pál ya nyugdíjasállás legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szóltak róla, de ez a törvénytervezet a bosszú törvénytervezete, hiszen azokat a szakszervezeteket forgatja ki a jogaikból, egyébként sem dőzsöltek a lehetőségekben, amelyek a különböző katonai szerv ezeteknél az érdekképviselet minimumlehetőségét adták meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök katonákat egyenruhában masírozni maximum jó egynéhány évvel ezelőtt láttak az úton, de katonákat érdekeket kifejteni azért kell hogy lássanak. Ez egy olyan szervezet , amelyben megvan a szigorú hierarchia, megvan a fegyelmi kötöttség, ugyanakkor olyan szervezet, ahol van parancsnok, van beosztott, van munkavállaló, vannak emberek, esendőek, azaz automatikusan keletkezhetnek olyan problémák, amelyeket a hivatali rendben megoldani lehetetlen. A szakszervezetek erre voltak képesek, de az elmúlt időszak szakszervezeti tiltakozásait önök olyan módon fogták föl akár a rendvédelem területén, akár a honvédelem területén, mintha az ez ellen a kormány ellen megnyilvánuló speciáli s magatartás lenne. Pedig ha látták, márpedig látták, hogy az elmúlt esztendőkben ezer példa volt arra, hogy kormánytól függetlenül képesek voltak a szakszervezetek a saját érdekeiket megjeleníteni, akkor pontosan tudnák, hogy ez az élethelyzetnek szól, és nem a kormány ellen szól, ugyanakkor az élethelyzet megoldásának nagyonnagyon fontos képviseleti formája a szakszervezet, az együttműködés. Ezt tiltják ki, illetőleg ennek a lehetőségét szüntetik meg. Azt gondoljuk, hogy ez nagyonnagyon nagy probléma. E z a törvény nem szól másról, mint arról, hogy a díszelgést mármár majdhogynem önálló haderőnemre és erre a rangra emeli. Azt látom és azt hallom, hogy a magyar katona egyik legeslegfontosabb dolga az, hogy koszorút vigyen, ott álljon az aulában, vagy éppe n különböző helyeken, nagyon szépen, fegyelmezetten, katonához méltóan tisztelegjen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenütt a világon a katonáknak ez a feladata. Mindenütt a világon van ilyen feladat, csak soha nem tévesztik el az arányokat, é s soha nem gondolják azt, hogy az a katona egyetlenegy feladata. Ne melegítse senkinek a szívét az a néhány fiatalember, aki ott áll a korona mellett, mert miközben mi ott sétálgatunk mellettük, ők arra gondolnak, hogy a fizetésükkel probléma van; arra gon dolnak, hogy a felszereltségükkel és a kiképzésükkel probléma van; és arra
