Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - JUHÁSZ FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5288 nehéz helyzetbe, nem beszélve az ő családjaikról. Ha beszámítják azt a 16 százalékos adót, amit rájuk majd kivetnek, akkor ez körülbelül egy évben 8 milliárd forint. 8 milliárd forintnál többet szánnak egyébként a debreceni stadionra, többet szánnak ezer más dologra. Olyan konfliktust vállalt be a Magyar Országgyűlés, amelynek - azt gondolom - hosszú távú következményei vannak és lehetnek. Nem elsősorban arra gondolok, hogy néhány ezer vagy tízezer ember méltatlankodik, és az utcára vonul, sokkal inkább arra, hogy a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek életpályamodellje, amely az elmúlt időszakban igen vonzó volt, sérül, és ennek eredményeképpen néhány év múlva nagyon komoly hiánnyal fognak számolni és számolhatnak ezeken a területeken. Fekete napja, merthogy az elmúlt időszakban a munka törvénykönyvéről beszéltünk, amely nem szólt másról, mint a munkavállalók kisemmizéséről. Azt kell mondanom, hogy Magyar Honvédségben is vannak a munka törvénykönyv által foglalkoztatott emberek, azaz róluk is szól az, hogy jogfosztottá válnak, rólu k is szól az, hogy a maradék jogosítványukat is elvetették. Fekete napja ez a Magyar Honvédségnek, mert a mai napon immáron egy fél órája körülbelül döntött a parlament arról, hogy a Magyar Honvédség költségvetési támogatása soha nem látott mélységbe sülly ed. Nem arról van szó, hogy fejlesztenének, nem arról van szó, hogy egy képességalapú haderőt építenének, hanem arról van szó, hogy soha ilyen alacsony szinten a Magyar Honvédséget nem finanszírozták, amely - azt kell mondanom - nagyonnagyon komoly működé si és fenntartási zavarokat fog eredményezni az elkövetkezendő időszakban. Szomorú és fekete napja ez a mai, mert itt van egy új jogalkotási törvény az asztalunkon, amelyről ha a kormánypárti képviselőket hallgatja a kívülálló, akkor azt gondolná, hogy ez egy ilyen adminisztratív ügyeket elrendező technikai jellegű törvény, miközben alapvetően foszt meg katonákat jogoktól, közösségeiket érdekérvényesítési lehetőségüktől, alapvetően hoz nehéz helyzetbe olyanokat, akik egyébként nem szolgáltak rá arra, hogy a kormány haragját rájuk zúdítsa. S ezen a fekete napon azt kell mondanom, hogy kicsi fény- és reménysugár és lehetőség az, hogy az államtitkár úr 50 éves. Gratulálok! Őszinte tisztelettel jó egészséget kívánok önnek. (Dr. Simicskó István: Köszönöm.) De hát mégiscsak arról van szó, hogy a jelenlegi Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium vezetői mást beszélnek és mást csinálnak. Más az, amit megpróbálnak a társadalomnak bemutatni, erőfeszítéseiket heroizálják, olyanként állítják be a Magyar Honvédség m űködését, mint ami egyébként nem szolgál most már más célt, csak egyszerűen azt, hogy tisztelegjen, koronát őrizzen, manökenfiúkat öltöztessünk be egyenruhába, és ezzel megmutatjuk a társadalomnak, hogy milyen jó kis hadseregünk van, miközben azt a valódi képességet, amellyel egy szervezetnek rendelkeznie kell - a) az ország határainak védelme, b) katasztrófaelhárítás, c) nemzetközi együttműködés területén , ezeket mind hanyagolják. (15.20) Nagyon nagy baj az, hogy míg korábban, és egyébként hihetetlenül n agy bírálatot fogalmaztak meg ellenzékben arról, hogy egy képességalapú haderő kiépítésének bizony vannak stációi - ahhoz kell katona, kell fegyverzet, kell gyakorlás, és szervezeti együttműködés , nos, úgy látszik, és szemmel láthatóan van erre hajlam, h ogy a jelenlegi honvédelmi kormányzat nem akar mást, de ezt viszont nagyon, hogy tudniillik a régi tömeghadseregnek legalább néhány illuzórikus elemét megpróbálja beépíteni ebbe a törvénybe, ehhez megfelelő jelképeket keres és talál, és egyébként mutatja a z országnak, hogy ím, lássátok feleim, most már annyi katonánk van, hogy nagyon sok, olyan sok ember lesz majd tartalékos, hogy ihaj, egyébiránt tartalékos műveleti feladatot is fognak vállalni 60 éves pocakos emberek. A tartalékos műveleti az a katona, ke dves képviselőtársaim, akit adott esetben külföldi szolgálatra, külföldi feladatra vezényelnek. A tartalékos műveleti katona az, akinek egyébként a legkiképzettebbnek, a legsnájdigabbnak kell lenni ahhoz, hogy a feladatát el tudja akként végezni, hogy épen és egészben haza tudjon jönni. Ehhez képest van egy kirakat, van egy álságos, magamutogató magatartás, amelynek az az eredménye, hogy egyre nő az önkéntes tartalékos katonák száma; tényszerűen nem, csak akik idáig