Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL BÉLA (MSZP):
5199 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Gőgös Zoltán képviselő úr, kétperces hozzászólás. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. ajánlási pontban az eredeti törvé nyszöveg korrekciója lenne, az úgy szól, hogy a törvény hatálya a munkáltatóra, munkavállalóra, munkáltatói érdekképviseleti szervre, üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Véleményünk szerint ennek a törvénynek a hatálya az érdekegyezés re ndszerére is ki kell hogy terjedjen. Tehát nekünk ez a véleményünk, és azért van ez az úgymond jogilag más típusú megfogalmazás, hogy szélesíthető legyen ez a kör. Ugyanis a szakszervezetek legnagyobb szívfájdalma az, hogy ez az érdekegyeztetési rendszer t eljesen megszűnt. Tehát van helyette valami, ami inkább egy tájékoztatásról szól, és ott a jelenlévők tudomásul veszik, amit nekik a munkaügyi miniszter vagy akár a pénzügyminiszter elmond, és semmi beleszólásuk például abba, hogy mennyi legyen a minimálbé r. Ez a legnagyobb probléma, hogy eddig ez nagyon kemény és sokszor éjszakákba nyúló tárgyalásokon kialkudott dolog volt, amiről a végén valahol nyilván teljesen távolról indulva, de az érdekelt felek megegyeztek. Ha ezeket a jogviszonyokat, ennek az érdek egyeztetésnek a rendszerét nem próbálja ez a törvény kezelni, vagy úgy kezeli, ahogyan jelenleg kezeli, akkor nagyonnagyon súlyos problémát fog okozni, hiszen el fogja billenteni valamelyik irányba a történetet. Most úgy tűnik, hogy a kormány azé rt, mert hibázott tavaly, amikor csinált egy adórendszert, megpróbálja ezt erőből átnyomni, és egy olyan minimálbérrendszert kialakítani, ami természetesen senkinek nem jó; nem jó a munkavállalónak sem, mert egy fillérrel több fizetése attól nem lesz, hogy húsz százalékkal nő a bruttó bére, a munkaadókat pedig teljesen tönkreteszi. Tehát magyarul ez mindenképpen hiányzik ebből a pontból, és ezért jobb az a megfogalmazás, amit a képviselőtársaim benyújtottak magára a törvény hatályára vonatkozóan. Köszönöm s zépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Pál Béla képviselő úr, MSZP! PÁL BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tapasztaljuk, hogy most így 8 órához közeledve valami elképesztő mértékb en felgyorsult a vita, hiszen már az ajánlás 4. pontjánál tartunk. Mi ez ahhoz képest, hogy még 724 ajánlási pont van hátra? Ehhez a vitához a következőt szeretném hozzátenni, pont a 4. pont kapcsán, amely kicsit jellemzi is, azt gondolom, az egész törvény szemléletét. A módosító javaslatunk itt arra irányul, hogy arra vonatkozzon a munka törvénykönyve, amire kell vonatkoznia, a munkáltató és a munkavállaló között létrejött, rendszerint Magyarországon való munkavégzésre, és ezt egészíti ki Kaufer Virág módo sító javaslata nagyon helyesen, mert ő ezt abban a tekintetben is kiterjeszti, hogy akkor is érvényes legyen, amikor a munkát nem Magyarország területén végzi. Mind a kettő rendkívül fontos, és ajánlanám is kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy fogadják e l ezt a módosító javaslatot. A vita eddigi szakaszához pedig annyit hadd tegyek hozzá, hogy annyiszor elhangzott, hogy egyeztettek a szakszervezetekkel. Számomra érthetetlen az, hogy akkor, amikor megyei szinten is leülünk a szakszervezetekkel és beszélget ünk velük, a szakszervezetek jelentős része elmondja, hogy mivel nem ért egyet, és azt is megfogalmazza, hogy országos szervezeteikkel nem egyeztettek. Azt mondom, hogy ez még a kisebbik baj. A nagyobbik baj, amit nem értek, hogy akkor, amikor itt az esély , hogy lehetne egy olyan munka törvénykönyvét alkotni, amely a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén alapulhatna - hiszen még egy kicsi munkahelyen is akkor megy jól a munka, ha ez a megegyezés létrejön , akkor miért nem ezt teszi a kormány. Mié rt vitatkozunk éjszakákat, nappalokat azon, hogy jóe ez a munka
