Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
5144 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgy űlés! Spaller képviselő úr nemcsak a mi szemléletünket minősítette tévesen, hanem megpróbált magyarázatot adni a sajátjukra is. Most ez láthatóan nem sikerült. Megpróbálom elmondani, mi az, ami látszik ebből kívülről. Az látszik, ahogyan Gúr Nándor is elmo ndta, hogy a munkára rakódó terhek csökkentését ígérték ellenzékben, majd még kormányra kerülve is ezt hangoztatták, azután kiderült, hogy ebből semmi sem fog megvalósulni, sőt, inkább ezek a terhek nőni fognak. De azért, hogy a munkáltatóknak valamilyen m ódon kedvezzenek, azokat a rossz gyakorlatokat, amelyek a munka világában voltak, törvénybe foglalták, mondhatjuk úgy, hogy amit éppen üldözni kellett volna, azt törvényi védelem alá vették ebben a törvényjavaslatban, sőt, még tovább mentek, még ennél ross zabb gyakorlatot is, újat, ami nem volt eddig, beletettek a törvénybe. Ez a pénztárosoknál lévő kaució intézménye, amelyre majd a későbbi tárgyalási pontoknál fogunk kitérni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Aradszki An drás képviselő úr ügyrendi jelentkezése, KDNP. DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Lassan már én kezdek restelkedni, ugyanis mi, kormánypárti képviselők nagyon törekszünk arra, hogy az ajánlás 1., 2. és 3. pontjáról érdemben vitatkozzunk. Eltelt 15 perc szünet a szocialista párti képviselők részéről, közben kellően megvacsoráztak, megreggeliztek vagy meguzsonnáztak, nem tudom, micsodát, mit csináltak, de a lényeg az, hogy most minden másról beszélnek, olyan pontokról, amelyek jelenleg még nincsen ek megnyitva. (Zaj az MSZP soraiban.) Azt gondolom, hogy a házelnök úr ennek a tárgyalási rendnek érvényt tud szerezni, és az 1., 2. és 3. pontról fogunk beszélgetni, az ajánlás 1., 2., 3. pontjáról. Tényleg nem szeretnék többször ügyrendi dolgokban, de mé lységesen sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hozzák a házelnök urat. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Lendvai Ildikó, kétperces. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Nyilván majd a reggeli órákban lesz módja a képviselő úrnak a Házszabályt is tanulmányozni, és a kkor ideje lesz meggyőződni róla, hogy a kétperces hozzászólásokban egymás mondandójához kapcsolódunk. Én is azt teszem, a képviselő úr mondandójához kapcsolódom. Igaza van, és örülök az őszinteségének. Ez a törvénytervezet egyértelmű viszonyokat akar tere mteni. Igen, egyértelmű viszonyokat, csak ezeket az egyértelmű viszonyokat úgy hívják, a kiszolgáltatottság egyoldalú viszonyai. Erre egyértelműen törekszik ez a törvénytervezet. Ez nem a fejlett kapitalizmus világa és normarendszere, ez a XX. századi kapi talizmus Európában már meghaladott normarendszere, amit vissza akar hozni. Nem, nem marxista csökevény, nemcsak a Rerum novarum idézett szövege bizonyítja ezt, hanem az európai gyakorlat is. Ha csökevény, akkor a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata p ártok közös csökevénye. Úgy hívják ezt a csökevényt, hogy szociális piacgazdaság. Erhardt nevét emlegetném, nem annyira marxista politikusnak számít. A szociális piacgazdaság felismerte, hogy a munkavállalók jogainak növelése nélkül még a gazdasá g sem működik rendesen, és ha ők nem ismerték volna fel, akkor a mostani gazdasági világválság végképp rávilágít arra, hogy mely országok úszták meg a legenyhébben a világválság pusztítását: a skandináv országok, Németország és Ausztria, épp azok, ahol a m unkavállalói jogok jóval szélesebbek és csorbítatlanabbak, amint azt önök most az új törvénnyel tervezik. Ha ez csökevény, akkor a humanizmus csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szolidaritás csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szociális piacgazdaság csök evénye. Vállaljuk ezt a csökevényt, ha kell, önökkel szemben is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
