Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KAUFER VIRÁG (LMP):
4710 megnyugtatni mindenkit, hogy ahogy teljesen természetes dolog, hogy ha a kamara ehhez a kérdéshez felnő és nem a rendszerváltás utáni utazgató kamara és pénzpocsékoló, hanem igazi köztestület, akkor igenis fontos szerepe legyen a kamaráknak a szakképzés véleményezésében, irányításában, akár a hatósági munkában is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és köszönöm, hogy elmondhattam. (Taps a kormánypárti pad sorokból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Herman István képviselő úr, Fidesz, ugyancsak kétperces hozzászólásra következik. HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Ma többször szóba került ellenzéki képviselőtársaimtól, akik a kamarák szerepét nem érte tték a szakképzésben. Szeretnék visszakérdezni nagyon egyszerűen: hogyan képzeli el bárki is azt, hogy a szakképzés a gazdaság szereplői nélkül valósul meg? Pont az a lényege, hogy eddig ez történt, és ezért vált öncélúvá a képzés és az oktatás. Ezt kell m ost a helyére tenni, mert a duális képzés lényege, hogy az elméleti képzést az iskolában adják meg, a gyakorlati képzést pedig, kérem szépen, a vállalkozói szféra adja meg. Kérem, hogy ezt fogadják el, és támogassanak bennünket ebben. Gyakorló vállalkozóké nt mondom ezt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kőszegi Zoltán képviselő úr következik, ugyancsak a Fidesz részéről, ugyancsak két percre. KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Szeretném felhívni a figyelmét minden képviselőnek arra, hogy nemzeti ügy a szakképzés, ezért az egész Kárpátmedencében kell gondolkodnunk. Az elszakított területeken élők számára a szülőföldön maradás egyik alapfeltétele az, hogy szakképzéshez, il letve milyen képesítéshez tudnak jutni. A mai magyarjaink a határon túlon nagyon sokszor azért kényszerülnek asszimilációra vagy a szülőföldjükről való elvándorlásra, mert nincs lehetőségük az anyanyelvükön megfelelő szakképzésben részesülni, ezért nekünk oda kell figyelnünk, hogy ha ezt a törvényt megalkotjuk, akkor lehetővé tegyük azt, hogy a magyar szakképző rendszer kivegye a részét a határon túli területeken is a szakképzésből, és erre lehetőséget teremtsünk, éppen ezért Potápi Árpád képviselőtársammal a nemzeti összetartozás bizottság tagjaiként módosító javaslattal is éltünk. Kérem, hogy ezt majd támogassák a képviselőtársaim. A lényeg az, hogy az adott országokban, ha az adott ország jogrendje nem tiltja, akkor lehetővé válna az, hogy a magyarországi szakképző intézmény máshol is szakképzési tevékenységet vagy felnőttképzési tevékenységet folytasson, és ehhez az állam akár támogatást nyújtson. Erre mi konkrét javaslatot dolgoztunk ki. Erre szeretném felhívni a figyelmet és még egy megkülönböztetésre. A cél az, hogy a szakképző rendszert hatékonnyá, eredményessé tegyük, és ezért a kialakult tiszkeket bizonyos méretű tiszkekben szervezve működtessük a jövőben. Pest megyében élő polgárként, Pest megyei település polgármestereként, Pest megyei képviselőkén t szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mostani javaslat szerint Pest megye elég negatívan diszkriminált, mert 10 ezer feletti a szakképzésben részt vevők száma, ezért Pest megyében csak 5 ezer fős tiszkek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a z idő leteltét.) , illetve afölötti tiszkek hozhatók létre. Ezzel kapcsolatban is van módosító javaslatom, kérem, hogy majd támogassák ezt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólásra következik Kaufer Virág képviselő asszony, LMP, de akár 11 percben is szólhat. KAUFER VIRÁG (LMP) :
