Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
4702 Szeretném néhány momentummal alátámasztani azt, hogy milyen antidemokratikus, jogsértő, diszkriminatív elemeket tartalmaz az előttünk fekvő szakképzésről szóló törvényjavaslat. Antidemokratikusnak tartjuk az előterjesztést, mivel mind a szülők, min d a gyermekek, mind a kisvállalkozók, mind pedig a kis közösségek szempontjából nézve nagyon súlyos korlátozásokat, jogsértéseket tartalmaz, ha a szülők háta mögött kötött tanulószerződésekre, vagy ha a szülők felügyelete alól kikerülve a gyakorlati képzés t biztosító munkáltatókhoz kerülő diákok felügyeleténél hiányzó felelősség megjelölésére gondolunk. De a kisvállalkozások esetén, emlékeznek rá biztosan önök is, a szakképzési törvény financiális oldalát megalapozó szakképzési hozzájárulási törvénynél éppe n jómagam adtam be egy módosító javaslatot, hogy az 50 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztató vállalkozások is részesülhessenek szakképzési támogatásban. Ezt annak ellenére szavazták le éppen most, ezen a héten hétfőn, hogy az oktatási bizottság ezt egyhan gúlag támogatta. Azt gondolom, ez teljes mértékig diszkriminálja a magyar kkvszektort. Érthetetlen, hogy miközben a duális képzéshez hiányzik a megfelelő mennyiségű gyakorlati hely, nem kaphatnak támogatást új munkahely létesítésére ezek a kis vállalkozás ok. Diszkriminálja a törvény a kis közösségeket, mert mindenkit bekényszerít a köztudottan nem működő térségi integrált szakképző központokba, annak ellenére, hogy ha ez a térségi integrált szakképző központ akár egy megyében nem is hozható létre. És a leg eslegfontosabb pedig, hogy a gyermekek jogaira, a gyermekek érdekeire nem figyel oda megfelelően az előterjesztés. Itt számos módosító javaslatot nyújtottam be a mai nap folyamán, szeretném ezeket önökkel nagy vonalakban ismertetni, és nagyon bízom abban, hogy majd a részletes vitában, amikor ezekről tárgyalunk, meg tudom őket majd különkülön is győzni arról, hogy ezeket a javaslataimat a gyermekek érdekében támogassák. Egyrészről szeretném, ha azok a tanulók, azok a sok esetben kiskorú gyermekek, akik mos t majd a különböző vállalatoknál történő gyakorlati képzésben valamilyen kárt okoznak a munkáltatónak, csak akkor legyenek kötelezhetőek kártérítésre, ha ezt a kárt bizonyíthatóan szándékoltan okozták. Tehát ha önhibájukon kívül vagy valamilyen balesetből adódóan történt az a károkozás, akkor ne lehessen egy diák arra kötelezhető, hogy kártérítést fizessen a gyakorlati képzést biztosító vállalat számára. Szeretném, nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorlati képzést biztosító munkavállalók felelőssége legyen megjelölve a szakképzési törvényben, mégpedig akkor, amikor a tanuló az adott munkavállaló által biztosított képzési helyen tartózkodik, gyakorlati képzésen vesz részt. Ez sajnos nincs benne az előterjesztésben, holott jól tudjuk, a büntető törvénykönyv 1 95. §a mondja ki, hogy ha egy óvodában, iskolában vagy kollégiumban kiskorú veszélyeztetése történik, akkor bizony az adott óvoda, iskola vagy kollégium vezetője, dolgozója felelős ezért. Úgy gondolom, akkor ne tegyünk különbséget, és a gyakorlati képzést biztosító cégek is vállalják az ilyen felelősséget. Nagyon fontosnak tartanám, hogy még véletlenül se maradjon bent olyan elem az előterjesztésben, ami esetlegesen arra utalna, hogy gyermekmunka vagy a gyermekek kizsákmányolása valósulhatna meg az előterj esztés által. Ezért szeretném, ha a fiatalkorú tanulók esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 óra helyett 6 órára csökkenhetne. Ez sokkal jobban igazodna a tanulók életkori sajátosságaihoz, munkabírásához, koncentrációs képességeihez, terhelhetőségéhez . Nagyon fontos lenne, hogy a minőség javítása érdekében kerüljön ki, mindössze egy szóról van szó, az “elsősorban” kifejezés abból a passzusból, hogy elsősorban pedagógus, illetve szakoktató vehet részt a szakmai képzésben. Azt gondolom, hogy csak és kizá rólag pedagógus, illetve pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakoktató vehessen részt a jövőben a gyermekek szakmai képzésében, ha valóban el akarunk mozdulni a minőségi oktatás felé. És engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a pedagógusokról is, az iskolák ban alkalmazottként dolgozó szakoktatókról is. A 32. § kimondja, hogy a gyakorlati képzés megkezdése előtt vagy a gyakorlati vizsga megkezdése előtt az adott munkavállaló szakoktató, pedagógus igazolja büntetlen előéletét, illetve azt, hogy nem áll hatóság i eltiltás hatálya alatt. Azt gondolom, ha egy közfeladatot ellátó személytől, jelesül egy szakoktatótól vagy pedagógustól elvárható, hogy egy ilyen
