Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
4700 és találkozik az ottani pedagógusokkal, megfigyeli a munkájuk at, azt tapasztalhatja, hogy sokszorosan nehezebb munkát végeznek, mint egy elit gimnázium pedagógusai. Az a tevékenység, az az áldozatos munka, amit ezekben a szakmunkás, szakközépiskolákban végeznek a pedagógus kollégák, azt gondolom, maximálisan elismer ésre méltó. Éppen ezért is üdvözlendő az, hogy ebben a munkában a szakmai kamarák lényegesen nagyobb szerepet vállaljanak a jövőben, és egy olyan többletmegerősítéssel sikerüljön megújítani a szakképzést Magyarországon, amelyben a kamaráknak lényegesen nag yobb szerep jut. Nagyon pozitív dolognak ítélem meg azt, hogy a szakmai munka erősítése érdekében és a minőségbiztosítás érdekében az egységes vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzék felállításra kerül, olyan formában, hogy garantálható a jövőben az egységes szemlélet és az egységes minősítés a szakmai vizsgákban. Az a lehetőség is kiolvasható, amely a felzárkóztatást és az esélyegyenlőség növelését jelenti, és nagyon markánsan jelenik meg a szakképzésről szóló törvényben, hiszen az a többletképzés i mód és lehetőség, amellyel a lemaradó vagy a segítségre szoruló diákoknak a jogszabály lehetőséget ad a felzárkózásra, mindenképpen üdvözlendő. Egyébként itt is megjelenik a köznevelési törvénnyel való összecsengés, hiszen a Hídprogram éppen azért kerül t be a köznevelési törvénybe, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek a nyolc általános iskolát elvégezve nem sikerül felvételt nyerniük a szakmunkásiskolába, a szakközépbe vagy a gimnáziumba, számukra legyen lehetőség egy olyan programban részt venni, amely a zt az esélyt megadja, hogy egy következő felvételinél szerencsésebben, sikeresebben vizsgázzanak. Éppen ezért is a köznevelési rendszerben a nyolcadik osztályt végzett tanulók számára, azt gondolom, feltétlenül fontos lenne, hogy egységes felvételit írjon minden nyolcadik osztályt elvégzett tanuló, ezzel is megadva a lehetőségét annak, hogy egyrészt az általános iskolák számára is legyen egy többlethúzóerő az ott tanuló gyerekeknek, hogy nem egyszerűen csak a bizonyítvány, és azután beiratkozik valamelyik i skolába, hanem valamifajta vizsga segítségével ennek a felvételi vizsgának - most csak a gimnáziumok számára kötelező a írásbeli vizsga - a kiteljesítésével ezt a lehetőséget számukra is adjuk meg, ezzel is emelve a szakiskolák, a szakközépiskolák bemeneti minőségét. Az az irány, hogy a jövőben a szakiskolai képzettség is középfokú végzettségnek minősüljön, éppen ezért a köznevelési törvényhez egy módosító indítvánnyal is éltem. Az Európai Unióban a középfokú végzettséget másképpen nem ismerik, éppen ezért szükségesnek látom, hogy a 3 éves szakiskolai végzettség is középfokú végzettségnek minősüljön a jövőben, ezzel is, szintén egy kvázi adminisztrációs intézkedéssel mégis a színvonal emeléséhez hozzá tudunk járulni. Szeretnék két példát a szűkebb pátriámból , Tatáról elmondani. Az egyiket egy német tulajdonú autóalkatrészt gyártó cég vezetője mondta el, aki azt mondta, hogy ő elsősorban olyan középvezetőket, felső vezetőket szeretne alkalmazni, és igyekszik is eszerint dolgozni, akik nála kezdtek a gyárban eg yszerű munkásként, szakmunkás végzettséggel, és ő segítette őket továbbképzésben odáig, hogy diplomát szerezzenek, műszaki végzettséget is szerezzenek a munkájukhoz. Ez is azt támasztja alá, hogy az, aki a szakmunkásképzésbe kerül be, automatikusan nem jel enti azt, hogy a szakmunkásbizonyítvánnyal befejeződik a szakmai pályafutása a tanulást illetően, hanem nagyon komoly lehetősége nyílik a továbblépésre a felsőoktatásban is. Ez a cégvezető elsősorban éppen a munka iránti tiszteletből is mondta ezt a gondo latot, mert úgy érzékelte, hogy a felsőoktatásból kikerülő mérnökök nem minden esetben tudnak azonos szinten az ott dolgozókkal szót érteni, és nem minden esetben tudják alkalmazni azt a praktikus tudást, amellyel nekik is rendelkezniük kellene. A má sik példám pedig a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolából volt, ahonnan elkeseredve hívott annak idején a pedagógusok közül néhány, amikor bevezetésre került az előző kormányzatok idejében, hogy az első és második évfolyamon nem lehetett gyakorlat i munkát végezniük a tanulóknak. Hála istennek, ezt ők maguk is észrevették, és módosították a törvényt, a szocialista kormányok utolsó esztendejében visszabillent ez a dolog, de nagyon élesen megmutatta
