Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KAUFER VIRÁG, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4650 kevesebb való sul meg, mint a közismeretektől szinte megfosztott, ezáltal pedig olcsóbbá és “hatékonyabbá” tett szakiskolai rendszer felépítése, ahonnan így kényszerűen a közismereteket tanító pedagógusok újabb ezrei eshetnek ki az úgynevezett munka világába. A kötelező felvételi rendszer, az ezáltal is megnyitott kötelező kényszerpálya a szegregált osztályokba vezet majd, ahol cinikusan Hídprogramnak nevezik azt, ami valóban zsákutcaprogram vagy vakablak a világra. Természetesen még nem ismerjük, és napról napra változ ik az új nemzeti együttműködést és a nemzeti munkaprogramot is tükröző, nemzeti hitvallást visszhangozó új Nemzeti alaptanterv. Természetesen a NAT még el sem készült, és ismerve a szakállamtitkár tempóját, erre még várhatunk egy ideig. Egy dolog biztos az onban, hogy a törvénytervezetben szereplő Hídprogramok résztvevőire ez majd nem vonatkozik. A szamárpadban ülő gyerekekre miért is vonatkoztathatnánk az alkotmányban is rögzített és a törvénytervezet céljai között szereplő esélyegyenlőséget biztosító alap jogokat? E hidak nem vezetnek máshoz az előterjesztett formájában és az általuk megismert tartalommal, mint a szegénység, a társadalmi kirekesztés újratermelődéséhez. Ezek a gyermekek nagy valószínűséggel soha nem jutnak el majd az érettségiig, és kiszorul nak az élethosszig tartó tanulás lehetőségéből is. Nem szolgákat kell gyártanunk, hanem polgárokat, ha már polgári kormányról beszélünk; ha már abszolutizmus van, legalább az legyen felvilágosult - ezt vallotta Széchenyi is, ezt a nemzeti minimumot, és mi most ezt várnánk el a kormánytól is. A kormánynak az iskolarendszerrel és a pedagógusokkal van problémája, ezért nem egyeztet a szakmai szervezetekkel; ezért teszi a kamarát kulcspozícióba a pedagógusok helyett a szakképzési rendszer reformjában. Nekünk ne m a pedagógusokkal és az intézményrendszerekkel van problémánk, hanem a kormánnyal. Az LMP kezdeményezi egy szakképzési kerekasztal létrehozását, ahol egy reális és felelős magyar szakképzésfejlesztési modellt dolgozhatnánk ki. Ehhez a munkához mindenkire nyitottak vagyunk, viszont jelen állapotában a jelen törvénytervezetet nem tudjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ahogy azt beharangoztam, az LMPfrakció megosztotta a vezérszónoki időkeretét , így Osztolykán Ágnest követi Kaufer Virág képviselő asszony; maradt mintegy 13 perce, sőt annál több, elnézést, majd figyeljük az időt. Öné a szó. KAUFER VIRÁG , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Fel szólalásomban a törvénytervezetet elsősorban a foglalkoztatáspolitika szempontjai szerint értékelném, hiszen az előterjesztő szándéka bevallottan az, hogy a törvény révén a szakképzést a gazdasági igényekhez és a munkaerőpiac követelményeihez igazítsa. Abb an egyetértünk a kormánnyal, hogy új alapokra kell építkeznünk, abban viszont nem értünk egyet kormánypárti barátainkkal, hogy az építkezést rombolással nyissuk, és a szakképzés terén sem homokból akarunk várat építeni. Szerintünk a törvény általános vitár a alkalmatlan, mivel nem lehet bevezetni: a magyar kamarai rendszer nincs olyan állapotban, hogy ezt a feladatot el tudja látni, továbbá - ahogy ezt a következő percekben kifejtem - sem az esélyegyenlőség, sem a munkaerőpiaci megfelelés, sem az érdemi sza kmai munka lehetősége nem olvasható ki belőle, ezzel szemben leginkább a pillanatnyi politikai érdek. Talán nincs még egy olyan európai szakképzési és közoktatási rendszer, amellyel olyan gyakran kísérletezett az úgynevezett politikai elit és az úgynevezet t szaktárcák szakpolitikusai, mint a magyar. Az elmúlt húsz esztendő és a választási ciklusokban rendre újrakezdődő, de az egyéni tanulási és képzési ciklusokkal soha nem egybeeső, gyakran ellentmondásos és szinte soha nem konszenzuson alapuló reformok a s zakpolitikai koncepciók végeláthatatlan sorát hozták. Ezek zöme nem vett részt társadalmi és szakmai egyeztetésen, és csak elvétve alapult gazdasági és pedagógiai, szociológiai hatástanulmányokon. Sajnos, nem kivétel ez alól a jelenlegi törvénytervezet sem , amelyet olyannyira
