Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL BÉLA, a sport- és turizmusbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4630 a 912. osztályban is van már szakmai képzés, ennek következtében a szakirányváltás esetén a kétéves képzésből egyéves képzés lesz, ezzel rendkívül rövidül a képzési idő. A törvénytervezet előtérbe helyezi az átjárhatóságot, a visszakapcsolódásnak a lehetőségeit is, amennyiben a szakiskolai végzettséggel rendelkezők számára érettségi szerzését egységesen, szabályozottan és könnyebben teszi elérhetővé, egységesen két év ala tt jut a szakiskolai végzettséggel rendelkező érettségihez. A törvény megteremti az OKJ átalakításának kereteit is, ami alatt azt értjük, hogy a jelenlegi 422 kimenetből jóval kevesebb számú alapszakmát hoznánk létre szélesebb szakmai képesítéssel. Ennek a célja az, hogy minél több helyen el tudjanak helyezkedni a végzettek a munkaerőpiacon. Ezzel együtt egységesíteni kívánjuk az iskolákban folyó tanítást, amennyiben országos szakképzési kerettanterveket adunk ki, ami alapján az iskolákban kötelező oktatni. Ezek a kerettantervek a gyakorlati képzést is szabályozzák, nemcsak az iskolákban folyó részét, hanem a cégeknél folyó részét is, ezzel előmozdítva az általános azonos szint megteremtését. A tanulószerződés rendszerét kiterjeszti az előterjesztés. Olyan i ntézmények is köthetnek tanulószerződést a jövőben a diákokkal - például szociális, egészségügyi intézmények , amelyek eddig nem voltak erre képesek. A tanulószerződés rendszerének a működtetésében a kamarára kíván nagyobb és hatóságibb szerepet bízni. Eg y további újítás, hogy a szakképzés, a szakmai vizsgáztatás rendszerében elválik egymástól a képző intézmény és a vizsgabizottság. Ezzel szintén a szakmai vizsgák egyenszilárdságát és objektivitását kívánjuk erősíteni, tehát a képző intézmény tanárai nem v esznek részt a vizsgáztatáson. Az eddigi hosszú, sokszor 510 napig elhúzódó vizsga helyett egy komplex vizsgára kerül sor, ahol egy tevékenység alapján meg kell ítélni, hogy a diák képese adott szakmából végzettséget szerezni. A beiskolázási számokat az eddigi regionális szint helyett megyei szinten kívánja a törvény meghatározni, tehát nem regionális bizottságok lesznek, hanem megyei bizottságok, amelyek javaslatot tesznek, és a miniszter határozza meg a beiskolázásnak a pontos számát. Tisztelt Országgyű lés! A bizottság végül is 12 igen, 2 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A többségi álláspontot követi a kisebbségi vélemény, amely az MSZP frakciójából Pál Béla képviselő úr előadásában hangzik el, ugyancsak 5 perces időkeretben. Öné a szó. (9.00) PÁL BÉLA , a sport- és turizmusbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottság ellenzé ki tagjai abból a szempontból vizsgálták a törvénytervezetet, hogy mennyiben felel meg a turizmus, a turisztikai szakma igényeinek, mivel egy olyan területről van szó, amely az egyik legnagyobb szolgáltató ágazat, és amely ágazaton belül óriási szerepe van annak, hogy milyen a szakképzés rendszere, hiszen döntően gyakorlatorientáltságú szakmákról van szó. Nos, ebből a szempontból azt állapítottuk meg, hogy szükség van a szakképzés rendszerének az átalakítására. Ezt a turisztikai szakma is már régóta várta, és tulajdonképpen azok a célok, amelyeket megjelöl a törvénytervezet - a szakképzés szerepének erősítése, a szakmunka becsületének a helyreállítása, az OKJs végzettségek pontosítása, a szakmai érettségi, a képzési szerkezetnek, a képzésnek a gyakorlat igé nyeihez, a piac igényeihez való párosítása , mindmind olyan célok, amelyek támogathatóak. Azt is vizsgáltuk természetesen, hogy megfelele ez a törvénytervezet mindezeknek az igényeknek, amelyekről az államtitkár úr is most ékesszólóan beszé lt. Ha ezt nézzük, és ha az
