Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4623 törvény módot és lehetőséget ad arra, hogy amennyiben adott szakma nem igényli a három évet, vagy adott esetben többet igényel, mint három év, ennek a lehetőségét a törvény nyitva hagyja. Világos szabályokat tarta lmaz a javaslat a szakmai elméleti és gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban. A szakiskolai képzésben a 9. évfolyamon folyó gyakorlati képzést alapesetben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni. Garantálja a javaslat, hogy a tanuló a kerettantervben meghatározott óraszámon felül gyakorlati foglalkoztatáson való részvételre ne lehessen kötelezhető. Ugyancsak garanciális jellegű előírás, hogy az adott tanévben csak akkor lehet új dokumentáció szerint képzést indítani, ha a tanévkezdést m egelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok, az OKJ- és a szakmai vizsgakövetelmények. Ahogy az expozém elején is említettem, alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését ingyenesen b iztosítsa az állam. A javaslat azt is meghatározza, hogy a szakiskolában, szakközépiskolában maximálisan hány évfolyam finanszírozható állami forrásból. Ugyanakkor deklaráljuk, hogy a gyakorlati képzést szervező a képzésért semmiféle díjazást, térítést nem szedhet a tanulótól. A szakmai tárgyakat tanító pedagógusokra, szakoktatókra a rugalmasság érdekében speciális szabályokat fogalmaz meg a törvényjavaslat, hogy a képzési struktúra a munkaerőpiaci igényekhez és a szakmaszerkezeti döntésekhez jobban igazod hasson. A pedagógiai ismereteknek azonban továbbra is kiemelt szerepet szán a javaslat. Az önök előtt álló tervezet kiszélesíti a szakképzést a felnőttoktatás területén is. Az iskolai rendszerű szakképzés ezen formája ugyanis rengeteg szakmai végzettséggel nem rendelkező, munkanélküli felnőttet segíthet a szakképzéshez. A felnőttoktatásban köthető együttműködési megállapodásra vonatkozóan ezért speciális szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat. Tisztelt Országgyűlés! A gyakorlati képzés egyszerre kell hogy szolgálja a munkaerőpiaci igényeket és a tanulók védelmét. Ezért csak egészséges, biztonságos körülmények között kerülhet sor a tanulók foglalkoztatására, a tanuló pedig csak a gyakorlati képzés kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhet ő. A törvényjavaslat egyik sarokköve, hogy egyetlen címzettet tesz felelőssé a szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítésért, legyen szó iskolai vagy vállalati képzésről. Ez a német mintára kiszélesítendő duális képzés alapja. A gyakorlati képzé s a javaslat szerint az állam és a gazdaság együttműködésével valósul meg. A tanulószerződés megkötésének szabályai egységes, koherens rendszert alkotnak a törvé nyjavaslatban. Ezzel kapcsolatban mind a rendszer erősítése, mind a garanciális feltételek megfogalmazásra kerülnek. A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás - akár annak megkötése, módosítása vagy felbontása - csak írásban történhet. Bővül a tanulószerződéskötésre jogosultak köre, tanulószerződést egyéb olyan szervek, szervezetek is köthetnek, amelyek egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális ágazatokban képeznek tanulókat. A tanulószerződés feltétele, hogy a tanulót fo glalkoztató szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában, amelyet a gazdasági kamara fog vezetni. A javaslat szigorú szankciókkal sújtja a foglalkoztatási napló vezetésének mellőzését. A gazdasági kamarának kiemelkedő szerepe lesz tehát a tanulószerződések létrejöttében, a kamara felelős azért, hogy a tanuló megfelelő gyakorlati képzőhelyet találjon magának. A tanulószerződésnek tartalmaznia kell a jövőben a tanulói juttatás emelésének, csökkentésének valamennyi tanuló ra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét is. Mindemellett pontosabbak a törvényjavaslatban a felmondás feltételei is, és új elem a tanulószerződés szüneteltetésének lehetősége. Az együttműködési megállapodás esetén a gyakorlati képzés és a sz akmai vizsgára történő felkészítés fő felelőse a szakképző iskola marad. Az ő feladata gondoskodni arról is, hogy a szakképzési kerettanterv és az iskola szakmai programja is érvényesüljön. Olyan komplex ellenőrzési
