Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4622 A szakmaiszakértői feladatok átláthatósága érdekében három részből álló országos szakértői névjegyzék kerül bevezetésre, amely tartalmazza a szakértői, a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági tagi jegyzéket is. (8.20) A vizsgáztatás függetlensége érdekében valamennyi szakképzés tekintetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, illetve a gazdasági kamara fogja kijelölni a vizsgáztatókat. A jelenlegi rendszerhez képest az alapvető eltérés tehát az, hogy a kérdező tanárok nem a vizsgabizottság tagjai a következő időszakban, és nagyon fontos dolog, hogy a vizsgabizottság tagjai adott vizsga esetében olyanok l egyenek, akik kompetensek akár a kérdező szerepét is betölteni, magyarul, szakemberek üljenek a vizsgabizottságokban. A másik jelentős probléma a jelenlegi rendszerben, hogy egyegy komplex vizsga 45 napig is tarthat manapság, ez teljesen irreális és elfo gadhatatlan, hiszen azokat, akiket vizsgára engedünk, nem a vizsgán kell bizonyítani a vizsgára való érettséget, hanem gyakorlatilag a vizsgának egykét napnál tovább nem szabad tartania, hiszen nem az a cél, hogy a vizsgabizottság bizonyítsa, hogy mennyiv el tud többet adott esetben, mint a vele szemben ülő vizsgázó. A szakközépiskolában már a 9. évfolyamon elkezdődik a szakmai elméleti és gyakorlati képzés a közismereti képzéssel párhuzamosan, ez lehetővé teszi, hogy a tanulók felkészüljenek az ágazati sza kmai érettségire és a továbbtanulásra, már a 12. évfolyam elvégzésére. Itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a szakközépiskolai végzős hallgatók tekintetében három irány látszik egyértelműen meghatározhatónak. Vagy a szakmai érettségi birtokában to vábbtanul az illető, vagy a szakmai érettségi és a FEOR szerinti besorolásnak megfelelő, nem OKJs bizonyítványnak megfelelő, de adott munkakör betöltésére jogosító papírral elhelyezkedik a munkaerőpiacon - ez is egy alternatív lehetőség , vagy adott eset ben még egy évet ráfejelve a négy évre, a korábbi időszaknak megfelelő kvázi technikusi minősítésben egy OKJs szakmai bizonyítványt szerez, és ott az az első bizonyítvány. Tehát szeretném fölhívni a figyelmet: amikor arról beszélünk, hogy ingyenes az első szakképesítés, ez azt jelenti, hogy szakközépiskolások esetében az 5. vagy a 6. év végén megszerzett bizonyítvány jelenti az ingyenes szakképesítést. Hogyan fog kinézni ehhez képest a szakiskolai képzés? A szakiskolai képzést alapvetően három szakképzési évfolyam teljesítése fogja jelenteni a jövőben. Ehhez megfelelő átmeneti időt biztosítunk, de a törvényjavaslat elfogadása esetén az iskolák akár 2012. szeptember 1jétől is bevezethetik az új rendszert. Kiemelt értéke az új szabályozásnak, hogy logikus és komplett rendszerben határozza meg a szakiskolai képzési utakat, amelyek attól függően alakulnak, hogy a tanuló milyen iskolai végzettséggel, előképzettséggel kezdi meg a szakiskolában megszerezhető szakképesítésre történő felkészülést. Fontos eleme a tör vényjavaslatnak, hogy a szakiskolai szakképesítés a középszintű szakmai érettségi vizsgával egyenértékűnek tekinthető, ha a tanuló a közismereti vizsgatárgyakból sikeres érettségi vizsgát tett. Itt is arra szeretnénk a figyelmet fölhívni, hogy véleményünk szerint a hagyományos kétkezi munkát igénylő képzések tekintetében - ez a jelenlegi OKJban általában a 3as kódú képzéseknek felel meg - általánosságban a hároméves szakképesítést elegendőnek tartjuk. Ez azt jelenti, hogy már az első évfolyamon gyakorlati lag szakmai alapismeretek is elsajátíthatók. A mostani rendszernek az egyik legnagyobb gondja, hogy 45 évig tart egy szakiskolai képzés úgy, hogy az első két esztendőben, a 9. és 10. évfolyamon semmiféle köze nincs a képzésben részt vevőnek a valósághoz, hiszen gyakorlatilag csak közismereti tárgyakat tanulnak, és majd esetleg a 16. életéve után derül ki, hogy szeretné vagy nem szeretné ezt a szakmát űzni, miközben a 9. és 10. évfolyamon a hallgatók 202530 százaléka morzsolódik le. Tehát ez egy nagyonna gyon lényeges kérdés; amikor a tankötelezettségi kor leszállításáról beszélünk, akkor ezeket a gondolatokat is érdemes előrevetítenünk, és átgondolnunk ennek a szükségességét. De nagyon fontos dolog: amikor azt mondjuk, hogy alapvetően három év, tehát mind a köznevelési törvény, mind a szakképzési
