Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4621 A törvényjavaslat prioritásaként a következő elemeket szeretném kiemelni. A szakképző iskolában minden tanulónak alanyi jogon járjon az iskolarendszerű képzésben megszerezhető szakközépiskolai, szakmai érettségi és az első OKJs szakképesítés. Legyen általános a duális képzés a gyakorlati oktatásban. Kerüljön kiterjesztésre a tanulószerződés; legyen világosabb a szakmai vizsga lebonyolítása; egyszerűsödjön a szakk épzési rendszer; a valóságos munkaerőpiacra történő képzés által javuljon a képzés hatékonysága és a foglalkoztathatóság; és végül: a szakképzési rendszer működjön költséghatékonyan. Az 1993ban elfogadott, azóta több ízben módosított és kiegészített szakk épzési törvényt felváltó törvényjavaslat az iskolai rendszerű szakképzésre és az iskolarendszeren kívüli szakképzés egyes elemeire is kiterjed. Ahogy tisztelt képviselőtársaim is tapasztalhatták, a törvényjavaslat szerkezetében is jelentősen eltér elődjétő l. Ennek oka, hogy a tervezet a szakmai képzés stádiumait követi. Ez megkönnyíti a törvény átláthatóságát a szakképző iskolában dolgozó szakembereknek is. A törvényjavaslat terjedelmében is meghaladja az elődjét, nagyjából dupla számú szakaszt tartalmaz, u gyanakkor strukturáltabb, átláthatóbb, szellősebb jogszabály került megalkotásra. Először kerültek megfogalmazásra alapelvek a törvényben. Erre külön felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, az új törvény egészére vonatkozó irányelvek ugyanis segítsé gül hívhatóak a szakképzés teljes szabályozásában. Az egyik legfontosabb kérdése a törvényjavaslatnak a térségi integrált szakképző központok rendszerének átalakítása. Melyek azok a legfőbb problémák, amelyek a jelenlegi tiszkrendszerben jelentkeznek? A jo gszabályban foglalt tiszkformák száma túlságosan sok. Van olyan modell, amely a valóságban nem is létezik. Egészen pontosan hétféle módon működhetnének, és ebből kettő évek óta nem működik. A forrásfelhasználás terén nagy különbségek tapasztalhatók az egye s tiszkek között a jogszerű és hatékony költségtervezés terén. Nem valósult meg a tiszkek jelentős részénél a tényleges együttműködés, látszatkooperációk, felületes kapcsolattartás valósult meg, sok esetben úgynevezett papírtiszkek jöttek létre. Nem valósu lt meg a tényleges munkamegosztás a tiszk egyes intézményei között, csak kényszerű, és nem belátáson alapuló munkakapcsolatok alakultak ki. Az RFKBk által hozott szakmaszerkezeti döntések gyakran egyáltalán nem érvényesülnek az egyes tiszkekben. És még so rolhatnám hosszasan a problémákat. A tiszkrendszer átalakításának közvetlen feltételeként egyszerre kell figyelembe vennünk az önkormányzati szakképző iskolák várható állami fenntartásba kerülését és az európai uniós projektek fenntartását. A javaslat szer int valós és kötelező integráció történne, ezzel hosszú távon létrejönnének az úgynevezett holland típusú tagintézményes, nagy szakképző iskolák. A törvényjavaslat gondol a nem önkormányzati, nem állami és egyházi iskolákra is: amennyiben most uniós projek tben érintettek, a fenntartási időszak végéig a tiszkek részei maradhatnak. A szakképzés tartalmi szabályozóit is megújítja a törvényjavaslat: az Országos Képzési Jegyzéket, a szakmai és vizsgakövetelményeket, és új elemként bevezeti a szakképzési kerettan tervet. Az Országos Képzési Jegyzékben adott és nem a maximális képzési idő fog szerepelni, amely biztosítja a képzés színvonalát mind az iskolai rendszerű szakképzésben, mind a felnőttképzésben. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmi változásai keretében külön kormányrendeletben kerülnek kiadásra a szakképesítések követelménymoduljai, a szakmai és vizsgakövetelmény csak a szakmaspecifikus tartalmakat fogja rögzíteni a jövőben. A szakmai vizsga komplex állami vizsgaként, egységes mérési eljárásként fog zaj lani, amelyet továbbra is állami vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgát mindenkinek teljesítenie kell, felmentés csak sajátos nevelési intézményben tanulók és vizsgázók esetén adható. Továbbra is biztosítja tehát a törvényjavaslat, hogy a sajátos ne velési igényű vizsgázók állapotuk, sajátos helyzetük figyelembevételével lehetőséget kapjanak a vizsga eltérő tevékenységgel történő teljesítésére.
