Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 19 (111. szám) - Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
386 Fontosnak tartom azt elmondani, hogy a hitelintézeti törvény lehetőséget ad arra, hogy a bankok a kockázatkez elésüket olyan pénznemben oldják meg, ahogy ők szeretnék. Egy a lényeg: forintalapú elszámolásnál megfelelő szavatolótőkének, megfelelő kockázati céltartaléknak kell rendelkezésre állnia. Ezt azért tartom nagyon fontosnak elmondani, mert a bankok védekezés e ebben a helyzetben az, hogy ők úgynevezett carry trade hitelt közvetítettek az adósok felé, azaz olyan hitelfajtákat, amelyeket felvettek egy alacsony kamatozású országban, Svájcban, majd egy magas kamatozású célországban, Magyarországon történt meg ezek nek a hiteleknek a kihelyezése. Ha megnézzük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének részletes kimutatásait, akkor láthatjuk, hogy ez a banki vélekedés nem állja meg a helyét, egészen egyszerűen hazugság. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének k imutatásai szerint ugyanis a bankok forrásoldalról felvettek egyéb devizában - nem euróban, egyéb devizában - 1626 milliárd forint hitelt, ehhez képest kihelyeztek 7617 milliárd forint hitelt, tehát teljesen egyértelműen megállapítható, hogy a bankoknak az az állítása, hogy őnekik azért kell ezeket a jelentősen megemelt törlesztőrészleteket jelenleg besöpörniük akár vér árán is az adósoktól, mert ők maguk is el vannak adósodva svájci frankban, ez egészen egyszerűen nem igaz, ez hazugság, ezt arra használják fel, hogy átverjék az embereket. Megállapíthatjuk azt is, hogy az előbb emlegetett carry trade hitelek már csak tankönyvi alapon is - bár tudom, hogy a tankönyvektől, főleg a közgazdaságiaktól a mostani gazdasági kormányzat irtózik, és éppen ezért nem is köszönnek vissza a tankönyvi tételek a politikájában, megállapíthatjuk azt is, hogy ezek a hitelek - alapvetően a befektetési és vállalati piacon jellemzőek, olyan piacokon, ahol más céltartalék képzésével, más források átcsoportosításával az esetleges árf olyamveszteség miatt megemelkedő törlesztőrészletek fedezete biztosítható. Ez a hiteltípus ilyen módon teljesen alkalmatlan a lakosság jelzálogalapú lakáshitelezésére. Mégis hagyták, mégis engedték, megtörtént a kormányváltás, megvan a kétharmad, és ugyanú gy nem tesznek ellene semmit, nem történt ebben az ügyben gyakorlatilag semmi. Megállapíthatjuk azt is, hogy akkor, amikor megtörtént a hitelezés folyamata, nem tájékoztatták egyrészt megfelelően az embereket arról, hogy milyen típusú és mekkora kockázatok at vállalnak. Az adósoknak az úgynevezett diszkrecionális jövedelmét, tehát azt a jövedelmet, amit a megélhetési költségen felül keresnek meg, nem modellezték a várható árfolyamváltozások hatásait tekintve, nem modellezték a kockázati árak hatásait tekintv e. A bank mit csinált? Azt, amit engedtek neki: az adósokra hárított minden terhet, és azt mondta az adósoknak, amikor megemelkedtek az árfolyamok, hogy előtörlesztést kér tőlük, mert rosszul mérték föl korábban az ingatlanok értékét, rosszul mérték föl ko rábban az adós fizetőképességét, éppen ezért ő nem vár el egyebet, csak azt, hogy az adós vonjon be új jelzálogingatlant a hitelbe, vagy hajtson végre - ki tudja, milyen forrásból - előtörlesztést. Tehát itt nincs egyébről szó, mint hogy a bankok az embere kre terhelik minden terhét ezeknek a lépéseknek, és a kormány jelenleg ezekhez a lépésekhez adja a nevét, ezekhez a lépésekhez asszisztál, eltűri azt, hogy ezt az irdatlanul magas árfolyamnyereséget, amiket ezeken a hitelügyleteken realizáltak a bankok, át háríthassák az emberekre. Ez, kérem, gyalázat! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Vágó Gábor, az LMP képviselője. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyrészt jó volna látni valóban azokat a hatástanulmányokat, amelyekre hivatkoznak a kormányzati politikusok, hiszen akkor végre tisztán látnám - de itt akkor kérdezném az előterjesztő Rogán Antalt is , hogy számításaik szerint a magyar sajtóban megjelentetett 200300 ezer emberrel számolnak, vagy az osztrák gazdasági miniszternek elküldött levélben álló 100 ezer emberrel számolnak, akik ezt a végtörlesztést igénybe veszik, hiszen nagymértékben különböző a hatása a törvényjavaslatnak.
