Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 19 (111. szám) - Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
385 hanem a bankokat, igaz, hogy aztán hagyja, hogy a bankok beszedjék az emberektől ezt a pénzt ilyen etikátlan eszközökkel is. Meg kell állapítanunk azt is, hogy ez egy háromszereplős játék, amely játéknak az egyik szereplője hatósági oldalon a kormány, a másik szereplője a Magyar Nemzeti Bank, a harmadik pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Mit kellett volna tenni? A kormánynak a már oly sokszor beígért és mind a mai napig nem teljesített kormányzati intézkedések meghozatalával szembe kellet t volna szállnia ezzel a devizahiteles problémával, de ebben az ügyben semmi nem történt. Én már nem is tartom számon, hány alkalommal ígérték be önök a nemzeti eszközkezelőt. Még a választások előtt szó volt róla, hogy amikor majd megnyerik a választást, azonnal létrehozzák, de ez ténylegesen a mai napig sem állt fel, és nem kezdte el a működését. Hibásnak tartjuk az MNBt és azt a monetáris politikát, amelyet az elmúlt húsz év folyamán, a rendszerváltás óta folytatott a Magyar Nemzeti Bank. Nem történt me g az, aminek meg kellett volna történnie - már csak a tankönyvek alapján is : az MNB látva azt, hogy a magyar devizahitelezés milyen devizanemek felé tolódik el, nem tett meg mindent azért, hogy ő maga ebben halmozza föl a jegybanki tartalékot. Csak emlék eztetőül, tisztelt képviselőtársaim: 35 milliárd eurós jegybanki tartalékról beszélünk. Nem tette meg az MNB azt, hogy ennek a szerkezetét oly módon változtassa meg, ahogy a devizahitelesek eladósodtak, és ilyen módon csökkentse a kockázatokat. De hibásnak tartjuk a PSZÁFet is ugyanúgy, mint a kormányt és az MNBt, ugyanis azokat a prudenciális felügyeleti eszközöket, amelyeket a törvény garantált számára, nem használta ki. Egyszerűen eltűrte, hogy a bankok azt csináljanak az emberekkel, amit akarnak, eltű rte, hogy egyoldalúan szerződést módosítsanak, és eltűrte, hogy ne tájékoztassák megfelelően az embereket. Egyébként ma a gazdasági bizottság ülésén kormánypárti védekezésként elhangzott az az egészen szánalmas mondat, hogy, mé g egyszer mondom, a 7000 milliárd forintos probléma orvoslására létrehozott, 1,9 milliárd forinttal megalapított nemzeti eszközkezelő törvényi feltételei adottak; nem értik, miért reklamál az ellenzék, hiszen a törvényi feltételek adottak. Kérem, azért, me rt üres zsebbel, letolt gatyával nem lehet megoldani ezeket a kérdéseket. Arra biztatjuk önöket, hogy nyúljanak hozzá ehhez a kérdéshez, s a nemzeti eszközkezelőnek legyen eszköze, amivel képes fellépni a probléma rendezése érdekében. Mint ismeretes, képvi selőtársaim, amikor a Jobbik látta ezt a tartós kormányzati tehetetlenséget, akkor elhatározta, hogy változtat ezen, lépéskényszerbe hozza a kormányt, kikényszeríti azt, hogy oly sok idő után legalább valamilyen módon foglalkozzon a devizahitelesek helyzet ével, hogy valami történjen ezen a fronton. (19.10) Elindítottunk egy aláírásgyűjtést, amit amolyan fideszes konzultáció mintájára véleménynyilvánító, nyomásgyakorló népszavazásnak szánunk. Kíváncsiak vagyunk a magyar emberek véleményére, hogy a kormánynak adnake igazat, a kormánynak, amely a bankok oldalára áll; úgy gondoljáke a magyar emberek, mint ahogy a kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező kormány véli, hogy ezért a magyar emberek a felelősek, a bankok tulajdonképpen nem vagy alig. A fe lelősség mértékének a megoszlását pedig az mutatja, hogy kire mennyit terhelnek a mostani megemelkedett törlesztőrészletekből. Fontos megmagyaráznunk azt, hogy amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom az aláírásgyűjtését elindította ebben a témában, miért várja el a bankoktól, hogy a hitelfelvételkor érvényes devizaárfolyamokon történjen meg a forintosítás. Fontos tisztáznunk azt, hogy ezek az úgynevezett devizahitelek olyan hitelezési formák voltak, amelyekben devizát ténylegesen senki nem látott. A hitele ket forintban folyósították a bankok, a törlesztőrészleteket a bankok részére az adósok forintban törlesztik. A deviza összesen a bankok kimutatásain jelent meg, azokon a számlaleveleken, ahol az adósok évről évre növekvő tartozását és emelkedő törlesztőré szleteit tartják nyilván. Még egyszer mondom: devizát ténylegesen ezekben az ügyletekben senki nem látott, ezekben az ügyletekben nem fordult elő.
