Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3797 intézményhálózat; köztes helyzete miatt tartozik a nyilvánossághoz, de nem azonos azzal; láthatóvá teszi a társadalom pluralitását. Tisztelt Ház! Kicsit elcsépelt és sokat hangoztatott az a fogalom, hogy civil társadalom. És az a problém a, hogy amikor a politika a civil társadalomról beszél, mindig a saját civil társadalmára gondol. És akkor beszéljünk erről a kérdésről is, most már nem elméleti síkon és elméleti magasságban, hanem beszéljünk a konkrét gyakorlati kérdésekről. Furcsa dolog , amikor egy politikus szájából azt hallom, hogy egyik oldalon áll a politika, ami bizonyos értelemben lejáratta magát, bizonyos értelemben a korrupció melegágya, nem tisztázott a pártfinanszírozás, a másik oldalon pedig ott áll az a civil társadalom, amel yik hordja magában a tisztaságot, és hordja magában azokat az eszméket, hordja magában azokat az értékeket, amikkel a társadalmat jobbá lehet tenni. Mégis milyen furcsa ez egy politikus szájából! Kissé infantilisnek is tartom, de ugyanakkor az az érdekes, hogy ha csak a napokban, az elmúlt héten történt megnyilatkozásokat megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szétszakadó párt egyik része azt mondja a kongresszusán: “a jövőben majd a civil társadalomra építem az én pártomat”, meg aki kiválik abból a pártbó l, az is azt mondja: “azonnal szövetséget kötök a civilekkel.” Hát, ha valami problémát látunk ebben a kérdésben, tisztelt képviselőtársaim, akkor pontosan ez az. Nagyon világosan mondjuk ki: civil, légy, ami vagy, légy civil. Ez nem jelent természetesen é rtékrendnélküliséget. Hogy a civil társadalom, ami Magyarországon kialakult, jólrosszul, hogy a fejlődéseink jelen szakaszában milyen feltételrendszer mellett és milyen normarendszer mellett volt kénytelen kialakulni, azt gondolom, hogy a 20 év tekinteté ben nagyon sok tanulsággal jár, és a jogalkotásnak éppen azt kell eldöntenie, hogy milyen irányba kívánunk továbbmenni. Ahhoz viszont a kelseni jogfilozófia alapján a seinsollen, a “van” és a “kell” állapotát kell tudnunk meghatározni. Ebből pedig az köve tkezik, hogy azt gondolom, ha olyan történések voltak - és az előbb utaltam a pártszervezési kísérletekre , akkor mondjuk, érdemes volna elemezni ebből a szempontból a Zuschlagjelenséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy például ez a dolog a lapvetően megbélyegezte a civil társadalmat, amit a mai napig nehezen hordott ki és nehezen tisztázta magát. És mielőtt érzelmi alapokon viszonyulnánk ehhez a kérdéshez, próbáljuk meg, és elnézést kérek, hogy most statisztikai adatokat mondok, a számok nye lvén és próbáljuk meg a tények alapján megítélni a valós helyzetet, a sein állapotát. Ha az Állami Számvevőszék jelentéseit megnézzük, akkor egyik oldalról határozottan állíthatom, és ezt a költségvetési vitában is képviselni fogom, hogy az egyik szektor, amelyik a legtöbb hozzáadott értéket termeli, az éppen a civil szektor; zárójelben: nagyon differenciáltan. Ugyanakkor érdekes módon, nyilván a normák változásával vagy az ország költekezésének vagy túlköltekezésének változásával, lehetett megállapítani a civil szektorban a számok növekedését. (17.40) 2008ban a civil szektor száma 64 925, ebből alapítvány 24 096, társas nonprofit szervezet 40 829. Azonban, ha az 1 százalékos igénybevételt nézzük, akkor az alapítványok és az egyesületek száma, ami közel azo nos, ebben az alapítványok kétharmad részben veszik igénybe az 1 százalékos lehetőséget. El kell dönteni, hogy melyik irányba megyünk. El kell dönteni, hogy milyen lehetőségei vannak az országnak. Meggyőződésem, hogy természetesen nagyon jó volna, ha egy o rszág minőségét eldöntő kérdés, hogy milyen közösségalkotási folyamatok, milyen közösségképzési lehetőségek jelennek meg egy országban, és ezzel hogyan élnek az emberek, mennyire van igényük a közösségalkotásra, ami majd eldönti az életük minőségét és eldö nti igazából a társadalom minőségét, sőt, állítom, hogy a demokrácia minőségét is eldönti. Azonban nézzük meg ennek az akadályait! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első akadálya a magyar társadalomszerkezet abban a szerkezetű társadalomban, ahol nincs középos ztály - mert sok éven át, és mindenki tartsa meg a saját lelkiismeretvizsgálatát, ki mit tett azért, hogy ez a középosztály nincs
