Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3796 Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Normális demokráciákban kialakul az egyenjogúságon, az egymással való együttműködésen alapuló háromszektorú társadalom. Mondom ezt a hármat: a piac, az állam, a civil szféra alkotta társadalom, ahol az államnak az a feladata, hogy megalkossa a civil szervezetek, az NGOk működését, jogi kereteit, illetve kialakítsa azokat az ösztönzőrendszereket s kedvezményeket, amelyekkel a piac szereplőit a civilek támogatásában érdekeltté teszi - ennyi, és ne m több. Ez tudatosságot, önkorlátozást, a másik fél egyenrangúságának, hasznosságának, a társadalom sokszínűségének elismerését jelenti. Ezek az erények hiányoznak az Orbánrezsimből, a politikájukat támogató erőkből, a javaslat előterjesztőiből és magából a tervezetből. Azt pedig őszintén sajnálom, kedves államtitkár úr, hogy immáron a második törvényjavaslatot látom, amely az ön bábáskodása mellett születik meg. Mind a kettő torzó. Az egyik az egyházügyi törvény volt. Ugyanakkor köszönetemet szeretném kif ejezni azoknak a civileknek, s a szféráért felelősséget vállaló magánszemélyeknek, akik elküldték hozzánk javaslataikat. Nincsenek illúzióink: amit a hatalom eldöntött, azt végre fogja hajtani. Azt ígérhetjük, hogy amennyiben módunk lesz rá, a jogfosztást, a politikai alárendeltséget az ő javaslataik alapján eltöröljük. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lukács Tamás, a KDNPképviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó, képviselő ú r. DR. LUKÁCS TAMÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy általános vitában, azt gondolom, hogy először azokat az értelmezési kereteket szükséges kijelölni, amelyekben azt a kérdést vitatju k meg, hogy milyen okok folytán szükséges a törvény megalkotása, milyen okok folytán szükséges a normatívák megváltoztatása. Először is a fogalmakat szükséges tisztázni. Amikor a civil társadalomról beszélünk, akkor először ezt a fogalmat Hegel A jogfilozó fia alapjaiban használja, bürgerliche Gesellschaft, egy teljesen más összefüggésben. Hosszú fejlődési folyamaton keresztül, és itt látszott az előző felszólalásban, egyféle fogalmat alkalmaz, holott csupán Európában nagyon különféle tartalommal bír az a ki fejezés, hogy civil társadalom; tipikusan az a jogi norma, amit a nemzeti jogalkotás körében alkotnak meg, és erre nagyon különböző változatokat találunk Európában. Ha mégis modellekben gondolkodunk, akkor az európai modellek közül beszélhetünk a korporatí v modellről, ami a kontinentális fejlődésnek felel meg, főleg Ausztriára, Németországra és a Beneluxállamokra jellemző, aminek a jellemzője, hogy az állami és a közfeladatok ellátására a közpénzek 5060 százalékát használják fel a saját területükön. Van a liberális, az angolszász modell, amelyre jellemző a magas tőkeigény, és többségében a magánszféra lát el ilyen módon adott esetben közfeladatokat is. Végül van az északi modell, a szociáldemokrata modell, amelyre az a jellemző, hogy mivel az állam többség ében ellátja ezeket a feladatokat, ezért inkább a közösségi, a civil élet kiterjesztése az, ami jellemző erre a modellre. Természetesen ’90 után a keleteurópai államok tisztán egyik modellt sem követték, mégis, ha a magyar fejlődést megnézzük, talán némil eg nyilván a jogtörténeti fejlődésünknek is megfelelően, a kontinentális modell követése célszerű és irányadó. Valamiféle módon, miután nagyon különböző szervezetek tartoznak ebbe a szférába, csak úgy, jellemző módon, hogy egy szélsőséges példát mondjak, A usztriában például a civil szervezetek 94 százaléka egyesület. Nyilván ez egy jogfejlődési kérdés, hogy ki mit tekint civil szervezetnek, és ebbe a civil szervezeti kategóriába milyen kategóriákat fogad be, és milyen normatívával ruházza fel. Mégis azért f ogadjuk el, hogy a közös gondolkodásnak legyen valami közös alapja: az Európai Unió gazdasági és szociális bizottsága a civil társadalomnak öt tulajdonságát határozza meg: nem profitorientált; nem azonos a szűkebben vett magánszférával, de az állami szerve kkel sem; közéleti
