Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NYAKÓ ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3795 Ki kellene mondani a tervezetben, hogy a közcélú intézmények és közhasznú tevékenysé gek vagy szervezetek céljára szervezett adománygyűjtési és adományszervezési tevékenység önmagában nem közhasznú tevékenység. Itt lett volna a törvénykezési alkalom a civil jogalkalmazási tapasztalatok és a nonprofit jogi szakirodalom által az elmúlt évtiz edben igényelt közhasznúsági jogi reform egyes elemeinek megvalósítására. Szükséges lett volna legalább végiggondolni új alapítványi formák nevesítésének és speciális jogi szabályokkal való támogatásának a szükségességét; például a tőkésített alapítvány, k özösségi alapítvány, szolgáltató alapítvány. A tervezetből azonban kitűnik, hogy az alapítványok polgári jogi szabályozásához a jogalkotó nem mert, nem tudott hozzáférni, mert az új Ptk. megalkotása valószínűleg egy másik szakmai és politikai műhely külön hatáskörű homokozója. A számviteli, könyvvezetési és adminisztrációs szempontból egyszerű civil szervezet - egyszerű egyesület, kisalapítvány - intézményesítése is régi adóssága a nonprofit jogi szabályozásnak. Összesítve tehát erénye a tervezetnek: 1. A c ivil szervezetek végelszámolásának, kényszervégelszámolásának, csőd- és felszámolási eljárási lehetőségének megteremtése. Jogilag persze kérdéses a dolog. 2. A civil társasági szervezeti forma létrehozása. 3. A közhiteles civil szervezeti adatbázis létreh ozása. Hibája a tervezetnek: A közhasznúsági minősítés rendszerének további formális elemekkel bővítése, az eddigi bírósági gyakorlattal szemben felhalmozódott civil tapasztalat, tudás és javaslatok teljes körű figyelmen kívül hagyása. Az egyesülési jog gy akorlása szabályozásának a közjogi jogforrási rendszerből a magánjogi jogforrási rendszerbe telepítése; már utaltam rá, a Ptk. bevonása. A civil szervezetek már eddig is professzionális könyvelést igénylő számviteli rendszerének további bonyolítása - a kér t és igényelt egyszerűsítések helyett főként az évi 500 ezer forint bevétel alatt gazdálkodó kisszervezetek körében - azzal, hogy a számviteli beszámolónak támogatási projektenként különkülön tartalmaznia kell a felhasználási jogcímeket. Az egyesület vála sztott tisztségeiből - vezetőségi tagságából is - kizárja a korlátozottan cselekvőképes személyeket. A tervezet keretet biztosíthatott volna a civil szakértők által évek óta szorgalmazott szabályozási igény megvalósításának. Az előkészítők ezt véleményünk szerint sajnos elmulasztották. A tervezet bűne: a közhasznú minősítés megszerzésének alapfeltételéül a közfeladat ellátásának kritériumát állítja a tervezet, miközben közfeladatnak a jogszabály által meghatározottak mentén állami, önkormányzati szervre uta l, és egyre szűkülő körű tevékenységeket tekint. Ennek az lesz a következménye, hogy a jelenleg közel 50 százalékos arány helyett a jövőben legfeljebb annyi közhasznú szervezet lesz Magyarországon, mint amennyi kiemelkedően közhasznú van most. Hozzávetőleg esen ez körülbelül 5 százalék. (17.30) Az ilyen közhasznúsági szűkítés történelmi bűne a tervezetnek, mert az államháztartási jogszabályok szerint a költségvetési forrásokhoz való hozzáférésnek szinte minden támogatási útvonalon a közhasznú minősítés a fel tétele. Az állam tehát a civilek mezében és kereteiben elsősorban saját szervezeteit fogja közhasznúként elismerni és támogatni, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a támogatási forrásokat. A nemzeti civil alapprogram politikai függetlenségének, civil auto nómiájának felszámolása, s ennek helyébe a döntéshozatali folyamatokban az országgyűlési bizottság és megbízottaik befolyásának intézményesítése, legalizálása igenis bűn. Ezt eredményezi ugyanis az NCA Tanácsa és Kollégiuma választott civil többségének meg szüntetése és eltörlése.
