Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NYAKÓ ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3794 célra. A protekcionizmus, az átláthatatlan kapcs olatok, a politikai befolyásolás, a kormányzati rátelepedés, a vazallusi kör bővítése, az esélyegyenlőtlenség, a kivételezés melegágya ez a tétel. Ez teljességgel elfogadhatatlan számunkra! a nemzeti együttműködési alap kedvezményezetti köréből kikerül az NCAtörvény egyik alanyi korlátozása, amely szerint szakmai programokra csak közhasznú szervezetek pályázhattak. Még előremutatónak is tekinthetnénk ezt a módosítást, ha nem tudnánk a tervezetből kiolvasni, hogy mindez csak azért történik, mert az egész “s zakmai projekt” kör alárendelődött a normatíva típusú támogatási módszernek - projektpályázat kilőve! , ily módon már semmi jelentősége nincs annak, hogy a kollégium csak nyilvánosan és átláthatóan működő civil szervezeteket támogasson. Azért nincs ennek jelentősége, mert az “egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések” feltételrendszere valószínűleg minden esetben jól körülírható alanyi kört fog helyzetbe hozni, őket pedig ismerik, szeretik a döntéshozók, további szűrésre vagy garanciákra ebb ől következően nincs szükség. Az NCA Tanács és az NCA Kollégium választott civil képviselői többsége megszűnik. A nemzeti együttműködési alap tanácsában és kollégiumában egyharmad lesz a választott civil tag, egyharmad az országgyűlési bizottság által dele gált tag és egyharmad a miniszter által választott civil. Magyarán, a tanács kétharmada és a kollégium kétharmada kormánypárti delegáltakból fog állni. A tanács elnökét sem a tanács javaslatára bízza meg a miniszter, hanem saját döntése alapján a tanács ta gjai közül - mondjuk így - nevezi ki. Helyreáll tehát a régi rend: kormányzati forrásokról a kormányzat döntsön. A módosítás lényege a hatalomkoncentráció és a minél kevesebb társadalmi fékkel működtethető kormányzati igazgatás megteremtésének szándéka. A nemzeti együttműködési alap tanácsának új hatásköre a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba történő civil delegáltak kiválasztása. Ezt súlyos elvi tévedésnek, hibának tartom, hiszen a nemzeti együttműködési alap tanácsa egyáltalán nem a civil szektor ér dekképviseletét ellátni hivatott szervezet. Sőt, ellenkezőleg: a NEA tanács összetételéből következő kormányzati uralom fogja meghatározni az NGTTben helyet kapó civil képviselőket is. Totális állami befolyás az, amelyben még a nem állami szereplők is - k iválasztásukból eredően logikusan - állami érdekeket jelenítenek meg. Most ez történik. A tervezet szerint a miniszternek lesz rendeletalkotási joga a tanács, illetve a kollégium működésére vonatkozó szabályok megalkotására. Eddig ez a tanács, illetve a ko llégium hatásköre volt az NCAtörvényben nem szabályozott minden kérdés vonatkozásában, és a tanács, illetve a kollégium ügyrendjében döntött róla. Most a miniszteri rendelet határozza majd meg az önkormányzati jellegű döntéshozó testületek működésének rés zletszabályait is. Véleményem szerint ez a jogi szabályozás túlterjeszkedésének jelensége, s jól beleillik a kormányzati befolyás, irányítás erősítése aktuális szándékainak a sorába. A tanács elnöke - javaslom, hívjuk ezután miniszteri megbízottnak - az NC A története során korábban soha nem látott jóváhagyási jogot kap. A NEA miniszteri megbízott ugyanis a jövőben bármely kollégiumi döntést nemtetszése esetén a tanács hatáskörébe vonhat, s abban a kérdésben a tanács érdemi határozatot hozhat. Ez azt jelenti , hogy a tanács hatáskörének elvi irányító jellege dacára az elnök elhatározása nyomán konkrét pályázati döntéseket fog hozni a kollégium határozata helyett. Amelyik kollégiumi döntést tehát a miniszteri megbízott jóváhagy, az megmarad hatályában, amelyik viszont nem tetszik neki, azt bármely okból döntési hatáskörrel a tanács hatáskörébe utalhatja. Ez példátlan és semmivel nem indokolható hatalomkoncentráció, hatáskörtúllépés, a szabályozatlan és korlátlan önkénynek teret adó jog. A tanács elnökének személ yén keresztül a miniszter hatalmi befolyása erősödik ezzel a szabállyal egészen a konkrét pályázati döntések felülbírálatáig. Ezt példátlannak, elfogadhatatlannak és az NCAt felváltó NEAt nagyon is jellemző rendelkezésnek tartjuk. Mi hiányzik a szabályoz ásból? Itt lenne a szabályozási alkalom a kizárólag adományszerzésre, támogatásszervezésre szakosodott civil szervezeteknek leplezett vállalkozások elleni jogi fellépésre.
