Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NYAKÓ ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3793 azon romlott áru, s ettől a perctől kezdve az embernek elmeg y az egész étvágya. Hozzáteszem rögtön, ha a törvényre nézek, nemcsak az asztal sarkán van egy kis romlott áru, hanem bizony bővelkedik ez a tervezet ebben a romlott áruban. Nézzünk tehát a terített asztalról egykét ízelítőt, lássuk magát a törvényterveze tet! A közhasznúság vonatkozásában például azt a fogalmat használja a tervezet a közhasznúság lényegének meghatározásához, amely eddig a kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítés feltétele volt. Ebből az is következik, hogy a tervezet törvénnyé válása u tán nagyságrendileg annyi közhasznú szervezet lesz Magyarországon, amennyi kiemelkedően közhasznú van ma, sőt, még kevesebb, mert 19982001 között a bírósági gyakorlat befogadóan bánt a kiemelkedően közhasznú minősítési kérelmekkel, s elfogadta a jogszabál y általános közfeladati felhatalmazásait is, nem csak a konkrét intézményekre meghatározott közfeladatokat. Túlnyomórészt saját alapítású szervezeteit minősítgeti majd az állam, s eközben megfosztja magát az államot és a civil szervezeteket is attól, hogy a közfeladat ellátásában valóságosan részt vegyenek. A közhasznúság vonatkozásában érdekes momentum, hogy a megfelelő erőforrást mint fogalmat hozza be a tervezet az új közhasznúsági szempontként, majd vagylagosan állít fel három olyan feltételt, amelyekne k egymáshoz véleményünk szerint amúgy semmi közük. Tehát vagy egymillió forintnál nagyobb az átlagos éves bevétele a szervezeteknek, vagy két éven keresztül nem volt negatív mérlege, vagy a személyi jellegű kiadásai elérik az összes ráfordítás egytizedét. Ez például a kistelepülési, kispénzű közhasznúak végét jelenti. De egyébként is mi köze ennek a háromnak egymáshoz? - hiszen vagylagos feltételállításról van szó. Illetve egyenként hordoznake bármilyen valóságos tartalmat a közhasznú minősítés kapcsán? A megfelelő társadalmi jelentőség mint másik fogalom a tervezetben, ebben a körben is három egymástól teljesen független szempont egyikének kell megfelelni ahhoz, hogy a civil szervezet közhasznúnak minősülhessen. E három szempont konkrétan: a támogatások, a dományok, személyi jövedelemadó egy százaléka összesített nagysága és aránya a szervezet összes bevételéhez viszonyítottan, a közhasznú tevékenység ráfordításainak aránya az összes ráfordításban, közérdekű önkéntesek száma. Mi köze ennek a háromnak egymásh oz? - hiszen vagylagos a feltételállítás. Illetve egyenként hordoznake bármilyen valóságos tartalmat a közhasznú minősítés kapcsán? Véleményem szerint nem. (17.20) A közhasznú szervezetté minősítés tervezet szerinti feltételrendszere alapján az alakuló, ú j civil szervezetek számára nem lehetséges a bírósági nyilvántartással egyidejűleg a közhasznú minősítés megszerzése. Egyfelől a kettő éves beszámoló letétbe helyezési gyakorlat vizsgálata, másfelől a közérdekű önkéntesek regisztrált foglalkoztatása is kiz árja az új szervezetek közhasznúként való minősítését, hiszen a 2005. évi LXXXVIII. törvény szerint a közérdekű önkéntesség rendszerében csak a már közhasznú alapítvány vagy közhasznú egyesület lehet fogadó szervezet. Véleményem szerint ez komoly problémáj a, ellentmondása, hiányossága a szabályozási tervezetnek. Ráadásul nem rendezi a 2011. évi C. törvény jogfosztottá vált egyházainak lehetőségeit sem. Nézzük a nemzeti együttműködési alappal kapcsolatos kifogásainkat. A tervezet szabá lyozza a NEA forrásai felhasználásának belső struktúráját is, megfosztva ezzel a korábbi Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsot egyik legfontosabb hatáskörétől, a források felosztásától támogatási célok szerint. A 60 százalékos működési támogatási cél ugyanaz, mint korábban volt, mínusz 6 százalék, amely a nagy adománygyűjtő szervezetek zsebpénze. A 30 százalék normatíva típusú támogatás új elem, s lehet akár progresszív is, ha a teljesítendő kritériumok reálisak és valódi társadalmi hasznossággal bírók lesznek , félő azonban, hogy a mai politikai és ideológiai értékek mentén vezérelt társadalmi környezetben a kormányzati dominanciájú új kollégiumok nem feltétlenül a civil szektor szempontjából progresszív célokra fogják felosztani a 30 százaléknyi forrásokat. Sz intén új elemként jelenik meg a tervezetben - húsz év után ismét - a miniszteri keret, amely 10 százalékos méretű a NEA összes forrásához képest, s pályázaton kívüli egyedi elbírálást tesz lehetővé bármilyen
