Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KŐVÁRI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3790 Viszonylag alacsony a magánforrások megszerzésének a lehetősége. Ez arra mutat rá, hogy a civil szervezeteknél még nem igazán alakult ki ez a készség és képesség, hogy a magánszférából is megfelelő forrásokat tudjanak szerezni. Nyil ván ezért tenni kell. A harmadik ilyen pont, hogy nem megfelelő a civil szféra érdekérvényesítése és kommunikációja. Erről hallhattunk, hiszen itt is több képviselőtársam negatív példákat emlegetett a civil szervezetek vonatkozásában, meg az átláthatóságot kérdőjelezte meg. Én azt gondolom, hogy ez kiépült, és néhány szervezettől eltekintve valóban pozitívan megítélhető a tevékenységük. De hogy a kommunikációs tevékenysége nem jó ennek a szektornak, ez biztos. Az érdekérvényesítésébe pedig beültek olyan ors zágos szervezetek legtöbb esetben, amelyek burkoltan sokszor politikai célokat szolgáltak. Ezen változtatni kell. A következő ilyen pont: a nonprofit gazdasági társaságok és közalapítványok aránytalanul nagy részt hasítanak ki az állami forrásokból. Miközb en ezek száma a teljes nonprofit szektoron belül nem éri el a 10 százalékot, eközben a teljes nonprofit szektor bevételéből több mint 50 százalékot ezek a szervezetek realizálnak. Ezen nyilván változtatni kell, hogy a valóban civil szervezetek több forrásh oz juthassanak. Jellemző sajnos a civil szektorra - és itt egy kicsit a civil szektor önkritikáját is meg kell fogalmazni, egyébként magam is húsz éve ebben a dolgozom, tehát mondhatom önkritikaként is , hogy nem feltétlenül pénzügyileg hatékony mó don tervezi meg a működését. Egy kifejezés is már kialakult erre, a civil sznobizmus kifejezése, amely tulajdonképpen arról szól, hogy akkor tekinti sokszor magát egy civil szervezet önálló szervezetnek, ha saját irodája van, telefonja van, faxa van, nem t udom én, fénymásolója, számítógépe, és aztán jelentkezik az államnál, hogy lenne szíves fenntartani ezt az irodát, mert ő nem tudja ezt megtenni. Ezt sokszor nem tudják felmérni. Ezen segíteni szeretnénk, majd mindjárt elmondom, hogy milyen módon, a törvén y segítségével is. A jelenleg közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetek nem képesség, hanem tevékenység alapján kerültek felsorolásra. Az eddigi közhasznúsági törvény felsorolt, ha jól emlékszem, tizenöt vagy talán több kategóriát - nyugodtan fels orolhatott volna még harmincat, ami egyébként közhasznúnak minősíthető. Ez tehát nem jó irány. Nyilván nem a tevékenységek felől szeretnénk megfogni a közhasznú tevékenységet, hiszen lehet bármi közcélú tevékenység. Az, hogy mi az, ami közhasznúvá minősíth ető, az viszont attól függ, hogy megfelelő képességekkel rendelkezike az adott szervezet, hogy a tevékenységét kiemelt szinten, akár állami vagy önkormányzati feladat ellátásával végezze el. Ezeknek a feltételeit tartalmazza a törvény. A következő megálla pítása ennek a tanulmánynak az volt, hogy túlbürokratizált a szervezetek nyilvántartási és elszámolási rendje. Aki civil szervezetet működtet, az pontosan tudja, hogy ez így van, tonnaszám kell a papírokat gyártani, még azoknak a szervezeteknek is, amelyek sokszor egyegy hobbitevékenységre alakultak, vagy akár klubként működnek, fontos közösségi programokat szerveznek, de nem jellemző, hogy feltétlen közösségi forrásokból működnek, tehát nem volna szükséges az ő éves beszámolójuk, illetve nem volna szükség es az ő nyilvántartásuk sem feltétlenül. Erre majd választ ad a törvény, hogy milyen módon. A nyolcadik ilyen probléma: a magánszféra támogatási kultúrája még nem megfelelő. Ezen nem ez a törvény tud elsősorban segíteni, viszont ez a törvény utal rá, hogy megmaradnak az adókedvezmények a civil szervezeteknél, nyilván differenciált módon. Ezeket majd az adótörvényben olvashatjuk. Ezek motiválhatják a vállalkozói szférát, de azt gondolom, ez nem helyettesíti az adományozási kultúra elterjedését, ezért még sok at kell tennünk. A kilencedik pontja ezeknek a problémáknak, hogy javítani szükséges a menedzsmentképességeket. Erről már beszéltünk, hogy sajnos a legtöbb szervezet nem képes sokszor a szervezet működtetésére, rosszul méri fel az erejét. Számos ilyen prob léma volt, hogy európai uniós pályázatra pályáztak például szervezetek, nem mérték fel a likviditásukat, késett a finanszírozás, és ez bebuktatta a szervezetet, ami noha esetleg fontos feladatot végzett volna, de nem
