Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KŐVÁRI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3791 tudta ezt a helyzetet kezelni. Ezért na gyon fontos, hogy javuljon a menedzsmentképessége a szervezeteknek. Erről is mindjárt szólnék, hogyan szeretnénk ezt segíteni. Végül, ami elhangzott sokak szájából ma már: ki kell terjeszteni a Kárpátmedencei magyarság egészére a civil hálózatokat, egyált alán az együttműködési kultúrát. Sajnos azért el kell mondanunk, az, hogy 70 ezer civil szervezet van Magyarországon, és ezzel gyakorlatilag a volt szocialista országok között az első helyen áll, ez dicséretes is, de valójában rámutat egy problémára, hogy ahány magyar, annyit akar, hogy valóban sokan gondolják, hogy egy fontos cél, amit meg szeretne valósítani, csak és kizárólag saját szervezetben valósítható meg. Azt szeretnénk, ha az együttműködés kultúrája kialakulhatna, és ezt nyilván támogatni is fogju k határon belül és határon túl egyaránt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezeket a problémákat kívánja a maga módján kezelni, hogy a civil szektor felnőttkorúvá váljon, ne szoruljon az állam támogatására - ahogy ez az elmúlt húsz évben látható volt , han em egyre inkább önállóan végezhesse a tevékenységét. Az új törvény éppen ezért differenciálja a közhasznú és nem közhasznú szervezeteket a pénzügyi alkalmasság és a társadalmi támogatottság alapján. Teszi ezt azért, mert az állami, illetve önkormányzati fe ladatokban való közreműködés feltételei ilyenformán biztosíthatók. Itt nem arról van szó - teljesen félreértés az a szocialista gondolat , hogy államosítani szeretné a civil szektort az állam, ellenkezőleg, partnernek tekinti, nem függő helyzetet szeretne teremteni a civil szervezetek és az állam között, hanem a partneri együttműködésben gondolkodik, de ehhez megfelelő szervezetekre van szükség. (17.10) Így azok a szervezetek, amelyek állami vagy önkormányzati feladatokban szeretnének részt venni, ezek a s zervezetek csak közhasznú szervezetek lehetnek, és a közhasznú szervezeti minősítést pedig támogatottság és pénzügyi alkalmasság vonatkozásában a törvény definiálja. Azok a problémák, amelyeket az előbb felsoroltam, ezek közül a következők orvosolhatók a t örvénnyel: beszéltünk arról, hogy igen magas a szervezetek államiforrásfüggősége, az új törvény differenciálja a közhasznú és nem közhasznú szervezeteket, és a közhasznú szervezetek vonatkozásában megfelelő pénzügyi feltételeket szab meg, viszont az állam i, önkormányzati feladatellátás esetén közszolgáltatási szerződést köt, és megfelelő forrásokkal segíti ezeket a szervezeteket, hogy el tudják látni a feladatukat. Arra, hogy viszonylag alacsony a magánforrások megszerzésének képessége, illetve allokálásán ak lehetősége, a törvény továbbra is megtartja a differenciált és hosszú távú adókedvezményeket, preferálja a tartós adományozás lehetőségét, ezt motiválja is az adótörvényekben. Emellett támogatni fogja a nemzeti együttműködési alapból azokat a képzéseket , amelyek segítenek a szervezeteknek ezeket a képességeket elsajátítani. Nem megfelelő az érdekérvényesítés, ahogy ezt elmondtam, a nemzeti együttműködési alap támogatni fogja az érdekérvényesítési fórumok települési, helyi és országos fórumainak kialakítá sát is. A nonprofit gazdasági társaság közalapítványok túlsúlyával kapcsolatban a törvény igyekszik olyan paramétereket, olyan feltételeket megfogalmazni a közhasznúsággal kapcsolatban, amelyek elsősorban a valódi civil szervezeteket segítik. Például önkén teseket kell alkalmazni ezekben a tevékenységekben, legalább tízet egy szervezetnek; az egyszázalékos felajánlások mértéke, ami jól mutatja egy szervezet társadalmi támogatottságát, szintén fontos szempont lesz, kritérium lesz; és a közhasznú tevékenységek bevételi aránya pedig arra mutat rá, hogy az adott szervezet valóban közhasznú tevékenységet folytate, vagy esetleg valamilyen gazdasági tevékenységet. Az 5. pont, ez a bizonyos civil sznobizmus, hogy minden szervezet saját irodát szeretne fenntartani, e zt olyan módon szeretnénk segíteni a jövőben, hogy ne ez a magatartás folytatódjék, mert ez fenntarthatatlan. Ahogy említette már államtitkár úr is, civil információs központokat fog majd a törvény felállítani, ezeknek az lesz a feladata, túl azon, hogy in formációkat biztosítanak, ezenfelül az adott szervezeteknek, a helyi szervezeteknek szolgáltatásokat nyújtanak, segítik őket abban, hogy alkalmassá válhassanak mindinkább a saját feladatuk megvalósítására. Túlbürokratizált
