Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KŐVÁRI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3788 Ezért a bizottság és a magam nevében is azt kérem a tisztelt képviselőtestülettől… Bocsánat, a tisztelt parlamenttől… (Derültség, közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Elszóltad magad. - Ezt szoktátok meg. - Álláshalmozó.) Ez egy megszokás, igen. A tisztelt parlamenttől, hogy komol yan véve vitassa meg ezt a törvényt, és ha lehet, akkor egységesen fogadjuk el ezt a jogszabályt. Engedjék meg, hogy a sokszínűség mellett Ertsey Katalin felé is forduljak, és hadd szóljak egy szót. Köszönjük szépen a fotózást, nagyon kedves öntől, de éppe n a civil társadalom teszi lehetővé akár egy fotóklubban vagy egy fotóegyesületben, hogy ezt a hajlamát vagy ezt az igényét az ember kielégítse. Tessék elképzelni, ha minden képviselő elkezdene a parlamentben fotózgatni és vakuzni, akkor mi lenne itt az ér demi munka helyett. Köszönöm szépen. De azért kérem Katalint, hogy a törvényre is koncentráljon, és ha lehet, akkor támogassa majd a végszavazásnál ezt a jogszabályt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszön öm szépen. Feltételezem, hogy az a bizottsági vélemény a bizottsági jegyzőkönyvben is szerepelt, amit az utolsó néhány mondatban mondott. Egyébként el akarom mondani, hogy fényképezésre, vakuhasználatra képviselők esetében szabály nincsen, hanem bizonyos ö nmegtartóztatás az, amire adott esetben számítunk. (Novák Előd fényképezésre is alkalmas mobiltelefonját forgatva: Miért nem ezzel kezdte, elnök úr? - Derültség.) Úgyhogy ezért nem jeleztem, mert tájékozódtam. Bízunk benne, hogy nem kell házszabályi állásf oglalást hozni, és nem elharapódzó gyakorlat lesz a paparazziként való működés. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót K ővári Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. KŐVÁRI JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt a törvény indoklását röviden összefoglalnám, hogy miért tartjuk fonto snak, azért nem bírom megállni, hogy ne reagáljak azokra az MSZPs hozzászólásokra, amelyek itt már armageddont sejtetnek, meg valamilyen halál kultúráját, meg halálos betegségeket. Érdekes, hogy nekik a civil szféráról alapvetően ez jutott eszükbe. Nekünk valami egészen más megközelítés, ezt szeretném elmondani. Történelminek neveztük az új alaptörvényt, amelyben egy újjáéledő Magyarország értékvállalását fogalmaztuk meg, azokat az értékeket, amelyek képesek belőlünk, ma itt élő s majdan itt felnövő generá ciókból előhívni az építkező, egymással közösséget vállaló, a másik embert tisztelő és segítő cselekvést. Ezekre a képességekre szükségünk van, mert Magyarország társadalmi, gazdasági, ökológiai nehézségeit, problémáit nem más, csak mi, itt élő emberek old hatjuk meg. A lerombolt ország, amelyet az elmúlt hatvan év ránk hagyott, most nem azt várja tőlünk, hogy az elvesztegetett időn keseregjünk, hanem hogy közös célokat találva haladéktalanul megkezdjük az újraépítést. Ebben a folyamatban az értékvállalás, a melyet az alaptörvényben megfogalmaztunk, az alap, s most kezdődhet a felépítmény építése a sarkalatos törvényekkel, amelyekkel eszközt adunk az építők kezébe, hogy felépítsék a tartófalakat is. Ilyen többek között a közoktatás újjászervezése, az egészségü gyi ellátás hatékonyabbá tétele, a közigazgatás átalakítása vagy épp az előttünk fekvő úgynevezett civiltörvény is. Ez utóbbi törvény bölcsője volt az egyesülési törvény, amely 1989 óta újra lehetővé tette a szabad egyesülést, amelyet a kommunista diktatúr a előbb tiltott, majd tűrt, végül szelektíven támogatott. A civil szektor újjászületése tehát megkezdődött ’89ben, s az elmúlt húsz évben igen nagyra cseperedett: ma közel 70 ezer szervezet van Magyarországon bejegyezve, amely a volt szocialista országok között a legnagyobb egy főre jutó civil szervezeti számot jelenti. (17.00)
