Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 19 (111. szám) - Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
375 kérdésben nem nekünk lesz igazunk. Legyen önöknek igazuk, hogy az egymillió magyar család kedvezően fogja ezt a lehetőséget megélni, de úgy látom, hogy akkor az elmúlt hetek minden elemzése, minden szakmai megszólalása kikerül az ablakba, mert nem ezt vélték, nem ezt találták meg ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban. Mi azt mondjuk, hogy 310 százalék körülbelül az az érintettségi kör - és mi van a többiekkel? Kérdések hangoztak el, amiket a vita hevében nem nagyon sikerült megv álaszolni, csak néhány, a már említetten kívül: ki is a célcsoport, ki az érintetti kör? Kérdés volt az is, hogy azokkal mi lesz, akik ebbe a lehetőségbe nem férnek bele. Mi lesz azokkal, akik egyébként már túl vannak a hitelük fizetésében egy határon, aza z késedelemben vannak, nincs meg az a családi önerő, hogy akár a meglévő devizahitelüket forinthitellé tudják átváltani? Az ő esetükben vane arra gondolkodás, hogy mi fog történni? Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során biztosan lehetőség lesz rá, hogy e zen túlnyúlóan véleményt fogalmazzunk, de szeretném önöknek mondani, hogy mi az elmúlt hetekben folyamatosan és újra és újra javaslatokat tettünk. Szeretnénk, ha azon javaslatok közül, ami nemcsak a törlesztésben áldozatot vállalni tudó, anyagilag jobb leh etőséget magáénak tudó családokon próbál segíteni, hanem azon a több százezres körön is gondolkodnának, akik egyébként ezzel a lehetőséggel nem tudnak érdemben élni. Szeretnénk, ha az ebbe az irányba tett javaslatainkat is figyelembe vennék. Gondolok itt a magáncsőd intézményére, gondolok a nemzeti eszközkezelő mihamarabbi felállítására, vagy gondolok arra, amit az illetéktörvény módosítása kapcsán tettünk, és hadd ne soroljam tovább ezeket a pontokat. Ezekről önök hallgatnak, ezekre nincsen reagálás, helye tte vannak ezek a javaslatok, amiket a közgazdászok, szakemberek erősen ambivalensnek, kétlelkűnek ítélnek. Reméljük, hogy a gyakorlat majd mást mutat. Mi egyelőre azt tudjuk értékelni, ami előttünk van, azt pedig úgy látjuk, hogy vajmi kevés. Köszönöm szé pen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk a képviselői felszólalásokhoz. Megadom a szót Tóbiás Józsefnek, az MSZP képviselőjének. TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kora délután volt már alkalmunk a Házszabálytól való eltérés kapcsán megfogalmazni álláspontunkat. Meghallgatva Rogán képviselőtársam vitaindítóját, ha úgy tetszik; lehet expozénak is nevezni, de inkább vitaindít ónak nevezném, mert vitát generál, azért, merthogy használunk fogalmakat, használunk kifejezéseket egy adott helyzetre, amelyeket merőben másképpen látunk. Vagy megpróbáljuk annak egy elemét kidomborítani, és nem akarunk néhány más, úgymond objektív tényrő l tudomást szerezni. Az első ilyen, amit itt fontos lenne és ma már elhangzott, hogy megint elkezdhetjük azt a vitát, hogy honnan indul ez a probléma. Ki kezdte el, hogyan alakult Magyarországon a devizahitelezés? Szeretném, ha ez a jogi felelősségrevonás megállapításával foglalkozó bizottság foglalkozna azzal is, hogy 2001ben miért volt olyan jegybankelnöke Magyarországnak, aki még abban az álomban ringatta magát, hogy erős forintot csinál, és ezáltal már 2004 környékén mi majd az Európai Unió tagállamai között tudjuk magunkat az eurózónát, tehát mint fizetővalutát tekintve is. Ezáltal sem megtévesztésnek, sem pedig becsapásnak nem tekintem azt, hogy józan paraszti ésszel az ember ha kap egy hitelkonstrukciót, és megnézi, akkor láthatja, hogy abban a helyz etben, akkor és ott melyiknek mennyi volt a havi törlesztése. Ezért felelősségre vonni a hitelfelvevőket, hogy ők így döntöttek, meggyőződésem, hogy eléggé leegyszerűsített válasz lenne. De folytassuk tovább a felvetést, hiszen az is kulcskérdés, hogy miér t vesznek föl az emberek hitelt. Lázár képviselő úr, frakcióvezető úr nagyon világosan megfogalmazta - és egyetértek vele , hogy az a ma 3040 éves korosztálya Magyarországnak, amely hitt abban az elmúlt tíz évben, hogy