Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3662 Ezért nem értem igazából, hogy egy ilyen rendszer keretei között miért nem fontos a nyelvi képzés a kormány számára. Ugya nígy persze az informatikai képzésről is lehet beszélni, de jelesül miért nem fontos a nyelvi képzés, hiszen ez nagymértékben hozzásegítheti a munkavállalót, a leendő munkavállalót a tekintetben, hogy ezen a tudásán alapulva, és a szakmai tudásával együtt mindezt párosítva, akár olyan új ismeretek szerzésére is sort keríthessen, akár az országhatárokon kívül is, amely időszak eltöltését követően haszonnal, hozammal felruházkodva, visszatérve adott esetben eredeti munkahelyére, olyan többletet tud hozni és l etenni az asztalra, ami aztán nemcsak az ő személyes boldogulását, hanem az ő környezetében lévők tudását is gyarapítani képes. Ráadásul, egy statisztikai számot mondanék, akkor, amikor a saját bevallások alapján az eurostatos felmérések azt mutatják, hogy mondjuk, az északi államokban 60 százalékos az idegen nyelven jól beszélők aránya, nálunk pedig ennek a töredéke, akkor nem értem ezt a viszonyulást. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel több felszólaló ne m jelentkezett, a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Látom, hogy Czomba Sándor államtitkár úr válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm én is képviselőtársaimat ezen a kora reggeli órán, és számos kérdés fogalmazódott meg a mai napon is és az elmúlt napokban az általános vita kapcsán, ezért engedjék meg, hogy néhány dologra érdemben próbáljak reagálni. Először is szeretném tisztázni, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénytervezet fő célja, hogy a hozzájárulás szakképzési célokat szolgáljon. Ez ma nincs így. Ez egy nagyonnagyon fontos kérdés, és addig, ameddig arról beszélünk, itt a képviselő urak jelezték, hogy nagyon jó lenne, ha egyébként az így befizetett hozzájárulás, ami nagyságrendileg 51 milliárd forint, az teljes egészében a szakképzést szolgálná. Remek dolog lenne, csak sajnos ez hosszú évek, évtizedek óta nem így van, mert a helyzet az, hogy a költségvetés mindig szűk keretet szab. Nagyon jó lenne, ha a rehabilitációs hozzájárulásnak a 64 milliárd forintja is rehabilitációs célokat szolgálna, és mehetnénk sorban ezen a vonalon. Sajnos, a költségvetés ezt nem teszi lehetővé, sőt a magy ar kormány egyik legfontosabb feladata az államadósság csökkentése, és a Széll Kálmántervben egyértelműen rögzítve van az, hogy a Munkaerőpiaci Alap ezen során mi az, amit megtakarításként a következő időszakban el kell érni, tehát érdemes ebből az alapv etésből kiindulnunk. (2.00) Ami a konkrét kérdéseket illeti: itt az általános vitában elhangzott néhány dologra szeretnék reagálni. Gúr képviselőtársam azt vetette fel annak idején, hogy jó lenne, ha rögzítenénk, hogy a decentralizált források mértéke egy adott százalékot érjen el, és az ne csökkenjen, sőt lehetőleg növekedjen évről évre. Szeretném jelezni, hogy a nemzeti foglalkoztatási alap képzési alaprész kiadási előirányzatában ezt az előírt támogatások levonását követően a fennmaradó összeg 75 százalé kában határozza meg. Ez lényeges kérdés. A másik, ami nagyon fontos, hogy a decentralizált keret kettős célokat szolgál. Az egyik cél - s itt megint jön egy fontos üzenet - az intézményekben, iskolákban, tiszkekben fenntartott tanműhelyek személyi és dolog i feltételeinek a javítása. Ilyen még sose volt, ez egy kvázi normatív támogatás. A másik része pedig a tiszkekben és egyéb más helyeken vagy vállalatoknál a gyakorlati képzés feltételeinek a javítását szolgálja. A következő évi 23,5 milliárd forintból ez 67 milliárd forint, de a következő évben, 2013ban ez már 13 milliárd forint lesz. Ez egy átmeneti év, ami sajnos szűkebb keresztmetszetet tesz lehetővé, de ha beáll a rendszer, akkor ez egy nagyon komoly forrás lesz. Egyébként éves szinten átlagban 13 mi lliárd forintot adtak át a vállalkozások a gyakorlati képzőhelyeknek képzési, illetve fejlesztési támogatásként.
