Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3654 magát. Engem nem is igazából maga a Katedra mint nyelviskola érdekel, hanem azok a munkavállalók, azok a nyelvtanárok, akik ezeket az órákat megtartják, ezeket a képzéseket leszervezik. Több ezer munkavállalóról van ugyanis szó, akik fő- vagy másodállásban ezekben a képzésekben lényegében az egzisztenciájukat keresik meg vagy egészítik ki. (1.20) Tehát biztatnám önöket arra, illetve szeretném is önt kérdezni, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Gúr Nándor MSZPs képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr, Képviselőtársaim! Kérdéseket nyilván nem fogok megismételni, mert az általános vitában elhangzottak. Az államtitkár úr akkor azt ígérte, hogy majd itt az összefoglalójában v álaszolni fog azokra. Tisztelettel várom majd, mert fontosak nyilván a végkövetkeztetések levonása érdekében. Jó lett volna, ha a szakképzési törvény és ez a törvény, a szakképzési hozzájárulással és a képzés fejlesztésének támogatásával kapcsolatos törvén y együtt futott volna, mert már most látható, hogy lett volna értelme az együtt kezelésnek. De ezen túl vagyunk, úgyhogy ezen már nem nagyon akarok itt döcögni. Inkább a hozzájárulással, a célok teljesítésének kérdésével, szabályaival, a mértékek dolgaival szeretnék foglalkozni, mint ahogy az első körben ezzel is lehet foglalkozni. Talán Sós Tamás képviselőtársam említette a januárszeptemberi problémát. Nyilván lehet azt mondani, hogy gazdálkodási év, és akkor januártól december végéig, de a szakképzéshez hozzáillesztetten, és a szakképzési hozzájárulás felhasználásával kapcsolatosan igencsak mérlegelni kellene az iskolai tanév kérdését. Ezt még egyszer szeretném az államtitkár úr figyelmébe ajánlani. Azt gondolom, hogy a munkaadók, akik befizetnek, legaláb b annyira “meg kellene hogy legyenek tisztelve” - idézőjelbe teszem , hogy a saját maguk által befizetett járulékok felhasználása tekintetében némi döntési kompetenciájuk legyen. Ma ez egyre kevésbé tűnik így. A saját munkavállalók tekintetében, még akkor is, ha tanulmányi szerződések vannak, vagy ha a munkáltató kötelez tanulmányok végzésére, például idegen nyelvi képzésre - itt több felszólalás kapcsán is elhangzott ez , még akkor sem működik ez a rendszer ilyeténképpen. Vannak itt bizottsági, egyéni mó dosító indítványok e tekintetben, hogy ez alakuljon. Szeretném az államtitkár úr figyelmét egyrészt ráirányítani, másrészt pedig abban ösztökélni, hogy talán ésszerű is, nemcsak hogy célszerű ebben a kérdéskörben ezeknek a módosító javaslatoknak a beltarta lmát is alapul venni. Akár azt, amelyik a Ferenczi képviselőtársam által is forszírozott mikro, kisvállalkozások esetében a költségek 20 százalékát, egyéb esetekben pedig a 10 százalék elszámolási minimumértékét hordozza magában - ez nem az a nagyságrend, ami bármit is felborítana , de azt is, amely ezen messze túlmutató mértékek felhasználási lehetőségét adja meg. Mert hisz nem a felnőttképzési cégek érdekében, hanem egyszerűen annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon a munkavállalók jó értelemben véve - i dézőjelbe tettem - “jobban eladhatók legyenek”, ha ezeket a képesítéseket megszerzik, akkor nyilván ez a feltételrendszer is fennáll. A másik része a dolognak, ami a 4. pontban fogható - az előbbiek a 3. ponthoz voltak illeszthetők , hogy az iskolarendsze rű szakképzést folytató és a speciális szakiskolákban a gyakorlati oktatást, illetve a gyakorlati képzést, annak a tárgyi feltételeinek a fejlesztését segíteni. Hogy közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatások nyújtására is teljesíthető formák alakuljana k ki, ennek a feltételrendszernek a biztosítását megítélésünk szerint célszerű lenne megvalósítani. Itt nyilvánvalóan van egy olyan kitétel is, ami arról szólt, hogy ha a tanulók létszáma az 1500 fős nagyságrendet meghaladja, akkor a fenntartóknak vagy non profit gazdálkodó szervezeteknek,
