Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3645 Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát a jegyző által ismertetett pontokra, és megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Remélem, hogy j ó pontot fogok mondani, mert nagyon átalakítottuk a rendszert. Először is szeretnék az 1. és a 2. pontokhoz hozzászólni. Az 1. pont tekintetében azt a tendenciát láthatjuk - illetve elég sok pontnál, amit Ágh Péter képviselőtársam jegyez , hogy az Országo s Polgárőr Szövetséget ezután Nemzeti Polgárőr Szövetségnek kívánják hívni. Ezzel nem is lenne probléma, de hozzáteszem, jó lett volna a törvényjavaslat benyújtásakor tisztázni, hogy milyen elnevezéssel, milyen dogmatikában kívánjuk ezt létrehozni, talán l ett volna rá idő a minisztériumban, illetve a kormány ülésein megvitatni. Nem gondolom, hogy Ágh Péter ezt saját kútfőből eszelte ki, nyilván később jöttek rá, hogy ez egy jobb elnevezés lehet, és jobban utal arra, amit már jeleztünk, hogy nem több országo s polgárőr szövetség megalakulására lesz lehetőség, abban az esetben sem, ha a horribilis 50 ezres számot és az ez alapján gyakorlatilag teljesíthetetlen kritériumrendszert még egy szerveződés elérné, hanem tulajdonképpen önkéntességen alapuló, vagy annak látszó, az egyesületekhez formálisan igazodni kívánó rendszert próbálnak ebben a törvényben megalkotni, amely egyébként nem ezt fogja eredményezni, hanem a kormányzat és a jelen törvény fogja meghatározni, hogy ki és milyen formában végezhet polgárőrtevék enységet. Az országos szintet egész egyszerűen kijelölik és - nevezzük így - bizonyos hatósági tevékenységet is fog végezni a szövetség; itt a különböző igazolványok kiállítására gondolok. Németh Zsolt képviselőtársam a 2. ajánlási pontnál megfogalmazta, k i kellene egészíteni a törvényt azzal, hogy ki nem lehet tagja a polgárőrszervezeteknek. Indokolt lehet belevenni, hogy a munkásőrség tagjai, az ÁVO, az ÁVH volt emberei, III/IIIasok és az államrendőrségnek egy bizonyos szinten felüli tagjai ne lehessenek polgárőrök. Már többször elmondtuk, hogy a közéletből a volt kommunista vezetők kitiltását kértük a lusztrációs törvényekkel, amit a fideszes többség sajnos nem kívánt tárgyalni. Akkor viszont a polgárőrszervezeteknél teremtsük meg a lehetőségét annak, ho gy az új rendszerben a polgárőrség vezetői és tagjai közül legalább azok legyenek kizárva, akik a munkásőrség tagjai és vezetői voltak. Azt hiszem, abszurd is lenne, ha ez megtörténhetne. Többször elmondtuk, és a 3. pont is arra utal, itt nem arról van szó , hogy megteremtjük a feltételeit, illetve bizonyos részletszabályokban lehet arra hivatkozni - s tudom, hogy a kormányzat ezt fogja tenni , hogy pluszjogosítványokat kapnak a polgárőrök. Ez igaz is, de az a nagyobb kérdés, hogy ki lehet ezután polgárőr. Az általános vitában azt is elmondtam, hogy a Magyar Gárda és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elleni célzott fellépést látjuk ebben a törvényjavaslatban. De túllőnek a célon, mert nemcsak ezt fogják elérni, hanem azt is, hogy egyéb állampolgárok és szer vezetek, amelyek szerettek volna a közbiztonságért hatékonyan fellépni és szabadidejükben ezért tenni, gyakorlatilag kiszorításra kerülnek az új rendszerből, ha szabad így fogalmazni, a nemzeti együttműködés polgárőr rendszeréből. Ez annál is igazabb, mive l több módosítót is megfogalmaztunk arra vonatkozóan, hogy ne csak a megyei, fővárosi, illetve az Országos Rendőrfőkapitánysággal lehessen együttműködési szerződést kötni. Ez sokkal indokoltabb lehet a helyi rendőrségekkel, hiszen a helyi rendőrség tudja, melyik szerveződés végez hatékony munkát, ismeri annak létszámbeli összetételét és egyéb viszonyokat is. Tehát ennek a kizárása is arra utalhat, hogy a politikát megpróbálják a kívántnál sokkal jobban belevinni a polgárőrségek megalakításába és engedélyez ésébe, illetve később majd az együttműködési szerződések esetleges felmondásába. Nem lehet majd ezeknek a kritériumoknak megfelelni, illetve csak akkor lehet, ha a kormányzat a rendőrségen keresztül ezt megengedi. Hozzáteszem, hogy a 24., ugyancsak Ágh Pét er képviselő által beadott módosító javaslat szintén egy kormányzati célt fogalmazhat meg, amikor is megtudhatjuk, hogy egy településen két polgárőrség tulajdonképpen nem is működhet, mert ha több egyesület nyújtana be tagfelvételi kérelmet az Országos Pol gárőr Szövetséghez, akkor a feltételeknek jobban megfelelő és a szükséges
