Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3564 Megnyitom a záróvitát az ajánlás 124. pontjaira, a 23. pont kivételével. Megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény zárószavazás előtti vitájában vagy záróvitájában vagyunk, és tegyük egyértelművé, hog y egy olyan törvényjavaslat záróvitája zajlik, amely egy olyan megoldást tesz le Magyarország asztalára, amely elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, mert a folyamatban lévő utólagos normakontroll iránti összes beadványt kidobják az ablakon, 1600 el nem bírált beadványt. Ez akkora botrány, hogy csak azért nem rezdül bele Európa, mert éppen az euróválsággal van elfoglalva. De egyébként azt gondolom, hogy itt különösen nekünk, magyaroknak a Kárpátmedencében példát kell mutatni abból, hogy hogyan kell működtetni e gy jogállamot, és nem lehet jogállamot működtetni úgy, hogy az elmúlt húsz évben felhalmozódott alkotmányellenességek miatt benyújtott beadványok, például az embertelen és jogtipró Gyurcsányidőszak jogkorlátozó törvényjavaslatai, gyülekezési jog, egyesülé si jog... (Dr. Steiner Pál: Hányszor mondod még el?) Igen, elmondom még egyszer, százhúszszor is el fogom mondani, nem tudom, hogy Steiner képviselőtársam miért védi a demokratikusnak mondott koalíció nevezetű, nem létező párt nem létező tagjait, de a lény eg az, hogy elfogadhatatlan ez a megoldás. Tehát egy ilyen törvényjavaslatnak a záróvitájában vagyunk. Hiába vezetik be az alkotmányjogi panaszt helyette. Hogy a tévénézők esetleg értsék, bár nem tudom, hogy vane tévéközvetítés… (Zaj, közbeszólások a Fide sz soraiból: Nincsen.) Egy a lényeg, ha az interneten figyelik, az interneten minket figyelő polgároknak mondom, hogy itt most az ebtenyésztőktől kezdve a szúnyogriasztógyártókon át mindenki, aki benyújtott valamilyen alkotmányellenesség miatt javaslatot az Alkotmánybírósághoz, azt nemes egyszerűséggel ezen törvény december 31ével bezúzza. Tehát bezúzatást rendelnek el, és azt mondják, hogy akinek egyéni jogsérelme van, az élhet alkotmányjogi panasszal, egyébként pedig felejtsük el az összes, az elmúlt hú sz év beadványát. Azért probléma ez, mert az új alaptörvény, amelynek a vitájában egyedül mi voltunk ott ellenzéki pártként és elmondtuk az aggályainkat, elmondtuk a panaszainkat, elmondtuk a kifogásainkat, önök körülbelül 80 százalékban a jelenleg hatályo s alkotmány szövegét emelték be az alaptörvénybe. Tehát magyarul: átzsilipelődik tucatszámra, százszámra alkotmányellenes jogszabályok özöne az új rendszerbe. Miért engedik ezt? Miért csinálják ezt? Ez ellen felemeltük a szavunkat, és azt is kértük, hogy l egyen határideje az Alkotmánybíróság munkájának. Végre szabjunk határidőt, hogy ne fordulhasson elő ilyen, amilyen most megtörtént, hogy nem tetsző vagy nem szimpatikus javaslatokat fiókba süllyesztettek, és onnantól kezdve hosszú éveken át nem döntöttek r óla. Most is, hogy miről fognak dönteni az év végéig, az egy teljesen szubjektív döntése lesz az Alkotmánybíróságnak. Valószínűleg nem a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kinyírására irányuló törvényjavaslatról fognak dönteni, és soksok olyan törvényjavasl atról nem fognak dönteni, többek között a Gyurcsányidőszak önkényuralmi jogszabályainak hatályon kívül helyezéséről, amit már 2007ben indítványoztunk, ezekről nem fognak dönteni. A zárószavazás előtti módosító javaslat, ami a kezemben van és az alkotmányügyi bizottság ma tárgyalta, ez összesen tartalmaz 23 pontot. Ebben önkritikát is gyakorol a kormánytöbbség, hiszen éles szemmel felfedeztük Lamperth Mónikával, hogy az 5. és 9. pontban valóban koherenciazavar k iküszöböléséről van szó kivételesen, tehát egészen rendkívüli eseménynek voltunk tanúi. Hiszen egyébként a zárószavazás előtti módosító javaslatok gyakorlata, az a bizonyos hungarikum, amiről olyan sokat beszéltünk már itt a Házban, hogy teljesen a témához nem illő javaslatokat emelnek be törvénymódosítással a zárószavazás előtti szakaszban - most végül is két olyan esetről is beszámolhatunk, amikor kétszer kerülne be a törvényjavaslat szövegébe ugyanaz a bekezdés, és ezt most így gyorsan, aggódva ki kellet t ütni a javaslatból. De ez megint csak a kapkodó jogalkotás eredménye, ahol gyakorlatilag nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb kéz, és olyan szintű jogszabályok kerülnek elénk rendszeresen, amelyek nem ütik meg a jogállami mércét.
