Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3144 Ezen érvelés mentén kérem, hogy fogadják el az adómódosító csomagunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Szórv ányos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bejelentkezések alapján a következő sorrend olvasható a képernyőről: Göndör István, Kiss Sándor, Vágó Gábor, Bödecs Barna, Nyikos László. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt csak egy mondatban erősítem meg, amit Józsa képviselő úr nagyon hosszan elmondott: a szocialista párt javaslataiban é s a Vágó Gábor nevével jelzett LMPs módosítókban is megtalálható az a két- vagy háromkulcsos adórendszer, amely azt jelenti, hogy bevételhez jutna a költségvetés, anélkül, hogy más adókat vetne ki, és fedezetet tudna teremteni más kiadásokra, különös teki ntettel a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Amit én feszegetnék, de nagyon sajnálom, hogy Rogán képviselő úr nincs itt, és bízom benne, hogy az államtitkár úr választ tud adni rá, mert a kormány is, tehát nemcsak a bizottságok, hanem a kormány i s támogatta a 158. és 161. ajánlási pontok között a települési adóra vonatkozó szabályok megváltozását. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennél a módosító csomagnál ugyanúgy tetten érhető, hogy módosító indítványként kerültek be olyan javaslatok, amely ek teljesen szembemennek az eredeti javaslattal. Most szerencsére még a részletes vitában beszélhetünk ezekről, de engem félelemmel tölt el, hogy a kapcsolódó módosító indítványok között még ennél sokkal több indítvány lesz, ami váratlanul fog érinteni nem csak minket, képviselőket, hanem minden adó- és járulékfizető magyar állampolgárt, és kis- és közepes vállalkozásokat egyaránt. Tehát a kérdésem, hogy a települési adóra vonatkozóan mi indokolta azt, hogy az összes olyan szabályt, amely akár felső plafonra vagy kedvezményekre vonatkozik, mind kiiktatták a rendszerből. Ez számomra azt jelenti, hogy akár lehet a csillagos ég, vagy lehet bármi. Például ilyen apróság, hogy korábban szerepelt, hogy az iparűzési adóból levonható, nem lehet nagyobb a végösszege, m int az iparűzési adó, ezek kikerülnek a rendszerből, legalábbis a kormány is és a bizottságok is ezt támogatták. Én azt gondolom, hogy ez kellő izgalmat, idegességet teremthet a piacon. Ehhez hadd kössem hozzá, ha már vállalkozásokról beszélek: a 247es aj ánlási pont - ez már az a csomag, amit korábban az elnök úr a négyes csomagként jelölt meg, a társadalombiztosításra vonatkozó szabályok , e szerint a módosítás szerint az a társas vállalkozó, aki nem végez munkát, tehát nem munkaviszony szerint látja el tevékenységét az adott vállalkozásban, ez például lehet egy kft.nek az ügyvezetője, mindenképpen köteles lesz a minimálbér másfélszerese után járulékot, egészségügyi járulékot, munkaerőpiaci járulékot és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Államtitkár úr, én most kifejezetten örülök, hogy ön képviseli a kormányt ebben a székben, mert én hiszem, hogy ön megérti ezt a problémát. Magyarországon nagyon sok olyan kis- és közepes vállalkozás, vagy nevezzük nevén, kft. lehet, amelynek a tulajdonosa nem végez munkát a kft.ben, és lehet, hogy nem is vesz fel jövedelmet a kft.ből, ennek ellenére neki a minimálbér másfélszerese után járulékokat kell fizetni. Ez olyan többletteher, ami vezethet oda, hogy vállalkozások tucatjait fogják beszüntetni és bezárni. Ez e gy semmivel nem indokolható teher. Én a korábbi szabályozást, a ma hatályos szabályozást sokkal tisztességesebbnek tartom, ha azt mondjuk, hogy akár bér, akár osztalék címén jut jövedelemhez a tulajdonos, akkor meg kell fizetnie a járulékokat. Még azt is e l tudnám fogadni, de ezt már nagyonnagyon nehezen, de azt hiszem, az felelne meg a szabályoknak, hogy amennyiben ez egy összevont jövedelemnél már meghaladja a nyugdíjjárulékfizetés felső határát, abban az esetben a járulékot nem kell megfizetni, kivéve az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, mert annak a mai szabályok szerint sincs plafonja.
