Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3145 Tehát azt gondolom, hogy ez megint egy olyan pénzbehajtás, amiről sem a koncepcióban, sem az általános vitában, sem a miniszteri expozéban semmi nem hang zott el, és mégis váratlanul egy ilyen, majdhogynem azt mondom, hogy alantas, egészen pitiánernek tűnő módosító indítványba, de becsempészték, és ezt is támogatja a gazdasági bizottság, a költségvetési bizottság és a kormány képviselője is. (23.10) Azt gon dolom, és azt kérem tisztelettel, államtitkár úr, gondolják ezt végig. A jegyzőkönyv számára kifejezetten hangsúlyozom, hogy semmiképpen nem képviselném azt, hogy valamilyen kiskapun keresztül jövedelmet lehessen kivinni egy vállalkozásból adó és járulék n élkül. De azt, hogy aki nem végez munkát, annak kelljen, sőt, nagy valószínűséggel valahol máshol biztosítotti jogviszonyban van az illető, és mégis itt fizetnie kelljen, még ráadásul rettentően igazságtalannak is tartom. A másik a járulékfizeté ssel kapcsolatos kérdés. Ez már a 242267. számú módosító indítványok tömege. Ezek arról szólnak, hogy hogyan próbálja meg a kormányzó többség megoldani azt a gordiuszi csomót, amikor lenyúlták a magánnyugdíjpénztárakban lévő befizetéseket, és most kísérle tet tesznek arra, hogy átkereszteljék a munkáltatók által fizetett járulékot valami olyanná, ami nem keletkeztet jogot a munkavállalónál, majdan mondjuk, nyugdíjjárulék esetében, és különválasztják, mert azt kimondja a módosító indítvány, hogy a nyugdíjnak valahogy viszonyulnia kell majd a megszerzett jövedelemhez, de a befizetésnek nem. Tehát ha most nagyon pikírt vagyok, föltehetném azt a kérdést, hogy hogy valósul meg Matolcsy úrnak az a kijelentése, vagy a miniszterelnök úrnak a pontjai között szerepelt , hogy a nyugdíjkasszában a bevételnek és a kiadásnak egyensúlyban kell lenni. Ha önök ezt nem nyugdíjjárulékbefizetésnek tekintik, akkor papíron, technikailag ki lehet mutatni, hogy a nyugdíjkassza bevétele töredéke, mert a 10 százalék munkavállalói befi zetés csak töredéke lesz majd a kiadásoknak. Tehát lehet hamis képet mutatni, de azt gondolom, amit én ebbe belesejtek, hogy most teremtik meg az alapját annak, hogy amennyiben később netán az Alkotmánybíróságnál vagy - még továbbmegyek - a strasbourgi bír óságnál a panaszosok, a magánnyugdíjpénztárban megtakarítók pert nyernek, akkor azt lehessen mondani, hogy tulajdonképpen ez egy olyan befizetés, ami nem keletkeztet jogot ellátásra, tehát az illetők nem tarthatnak semmiképpen jogot egy olyan valamire, ami eddig egy kockázatközösséget jelentett. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen célszerű lenne, és fenn kellene tartani. Nem akarok hosszan beszélni olyan indítványokról, amelyeket örömmel láttunk a támogatott sorban. Az egyik az étkezési utalványok összegének megemelése. Ez pozitív, és ezzel egyetértünk. A másik ilyen dolog Font képviselő úrnak a zárjegyre vonatkozó csomagja, amely a százas, 109. körüli ajánlási pontokban találhatók, mert igenis, erősen vélelmezhető az, hogy most a mai szabályok között igen gy orsan kapcsoltak vendéglátóipari egységek, és máris kikerülik a jövedéki adót. Tehát azt gondolom, hogy itt ez a pont megfelel annak, amikor azt mondjuk, hogy a jövedéki adót be kell fizetni mindenkinek, aki olyan terméket állít elő, vagy olyan termékkel kereskedik, amely jövedékiadóköteles. A zárjegy az eddigi gyakorlat szerint egy olyan eszköz, ami nem oldja meg a problémát száz százalékig, de lényegesen szűkíti ezt a lehetőséget. Az mindannyiunk közös érdeke, ez az adótörvények vitájának megkezdésekor bizottsági véleményekben és mindenütt elhangzott, hogy az adót meg kell fizetni, az adóhatóságnak azt be kell hajtani, ezt pedig csak akkor lehet, ha megfelelő eszközt adunk a kezébe. A zárjegy egy ilyen kérdés. Tehát még annyit hadd tegyek hozzá, és befej ezésül újra a saját javaslatunkhoz visszatérek. Államtitkár úr, én ezen a késői órán még azt is megengedem magamnak, hogy biztos, hogy jó az egykulcsos adórendszer, de a magyar gazdaság jelenlegi állapotában nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk t öbb száz milliárd adóforintról annál a rétegnél, amelynél ez nem okoz napi megélhetési problémát. A vállalkozások számára, a gazdaság, a foglalkoztatás kifehérítése szempontjából egy 35 pontos járulékcsökkentés sokkal több eredményt hoz. Még azt is
