Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Személyi ügy: - Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3138 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először le szeretném azt szögezni , hogy köszönöm szépen az előterjesztőnek, Gulyás Gergelynek is, hogy így állt hozzá ennek a törvényjavaslatnak a vitájához, hiszen azt mondom, hogy ha az Országgyűlésben ennyire konstruktívan álltak volna hozzá más törvényekhez is, akkor biztos, hogy előr ébb tartanánk úgy az ország, mint esetleg mi is a munkában, hiszen az előterjesztő figyelembe vette a módosító javaslatokat, és azokat, amelyeket úgy érezték, hogy megfelelő, összegyúrták egy bizottsági javaslatba, és így nyújtották be a Ház elé. Ezenkívül viszont, azt sajnos el kell mondanom, sokkal jobban jártunk volna akkor, ha elfogadják a Jobbik előre benyújtott módosító javaslatait, hiszen ez az összegyúrt változat, sajnos azt kell mondanom, nem megfelelő. Azért nem megfelelő, hiszen az a cél, és ebbe n megegyeztünk az általános vita során is, hogy egy olyan törvényt alkossunk, amely használható is lesz, ezért három kapcsolódó módosító javaslatot benyújtottunk ehhez a törvényjavaslathoz, amit már meg is lehet találni, és azt szeretném elmondani, hogy mi ezeknek a lényege. Az első módosító javaslatunknak a lényege az lenne, hogy a (2) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. §ára figyelemmel kell megállapítani, és kivennénk azt, hogy az elkövetéskor hatályos jog alapján. Miért lé nyeges ez? Először is azért lényeges, mert a törvényjavaslat 1. §ában meghatározott és a T/4714/7. számú módosító indítvány által pontosított bűncselekményi kategóriák büntetési tételeinek megállapítása a Btk. 2. §ának, a Btk. 83. §ának, illetve a Btk. egyes különös részi tényállásaiban szereplő rendelkezések figyelembevételével bírói mérlegelés tárgyát képezi, a jogalkotó a bíró ezen jogát készül jelenleg elvonni, amely azonban alkotmányellenességet fog eredményezni. A másik. Külön törvénnyel a jelenleg hatályosnál szigorúbb büntetési tételt nem lehet meghatározni, még akkor sem, ha ez a külön törvény ezt kifejezetten kimondja. Itt is a bűncselekmény büntetési tételét a Btk. 2. §ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. Ez t a jogot a Btk. 83. §a (1) és (3) bekezdésében saját magának tartja fenn. A Btk. 83. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény különös részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdés ben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. Külön törvényben tehát nem állapítható meg olyan szabály, amely adott esetben ilyen, a büntetési tételek emeléséhez vezet. A T/4714. számú törvényjavaslat az emelést csa k burkoltan, áttételesen teszi lehetővé, bár a laikus szemlélő számára is világos lehet, hogy ez az 1956os forradalom leverését követő vérbíráskodás korában, amikor halálos ítéletek tucatjait hozták, súlyosabb büntetési tételeket alkalmaztak, mint manapsá g. A T/4714/7. számú módosító javaslat azonban ezt az emelést már kifejezetten lehetővé teszi, koherenciazavart okozva a Btk. jelenleg hatályos 83. § (3) bekezdésével, ezért tehát, hogy ne kerüljön sor bonyolult és jogalkalmazási zavarok, következetlensége k sorát eredményező szabályozás elfogadására, javasoljuk a büntetési tételek megállapítását bírói mérlegelés körében meghagyni. Mindenképpen a bírónak kellene mérlegelnie, hogy egyes emberiesség elleni bűncselekmények esetében az elkövetés módjától, az elk övetés súlyától tegye lehetővé azt, hogy milyen büntetést kíván kiszabni az elkövetőre, tehát ezt ne határozzuk meg előre a törvényben, mint ahogyan az itt lenne. A másik törvényjavaslatunk és az ehhez kapcsolódó módosító javaslatunk szerint a törvényjavas lat 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosulna. A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alkotmánya 6. cikkének angol nyelvű hiteles szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását a jelen törvény melléklete tartalmazza. Ugye, itt az lenne a l egfőbb érv, ha tetszik, kimaradna az eredeti szövegből az, hogy a fordítás a következő, tehát nem betennénk a törvénybe, hanem egy mellékletként határoznánk meg. A magyar jogszabályalkotás alapvető követelménye, hogy tételes normaszöveget magyar nyelven fo galmazzunk meg, nemzetközi szerződések, más megállapodások, alapokmányok különösen angol nyelvű szövegét a jogszabály mellékletében lehet közzétenni.
