Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
3079 következő hetekben, azt azonban állítjuk, hogy egy olyan megoldatlan probléma, amely jogi szabályozást kíván, ezért a tárg ysorozatbavétele, úgymond a leltárba vétele, mint megoldatlan problémáé, mindenképpen indokolt. Nincs másról szó, mint a zaklató jellegű reklámterjesztés visszaszorításáról, köznyelviesebben fogalmazva: a megtiltása annak, hogy a postaládába kéretlen rekl ámokat tömködjenek. A szabálysértésekről szóló törvény módosítása van tehát előttünk. A gazdasági szereplők postai úton folytatott kéretlen reklámtevékenysége elleni védekezés napjainkban jóformán lehetetlen. A címzett reklámküldemények esetén a lemondást lehetővé tevő nyilatkozattal kell már kézbesíteni azokat, azonban más a helyzet a postaládákba a szórólapterjesztők által bedobott, címzetlen reklámkiadványokkal, amelyekből egy napon belül több fajtát, illetve ugyanazon reklámújságból vagy szórólapból töb b példányt is rendszeresen elhelyeznek a terjesztők. (18.20) Azon túl, hogy e papírmennyiség nagyfokú környezetterhelést is megvalósít az előállítás és a hulladékkezelés miatt is, a kéretlen reklámkiadványokkal teletömött postaládákban nem marad hely a fon tos, címzett leveleknek és egyéb küldeményeknek, vagy elvesznek a szórólapok, reklámújságok és hasonlók között. Ráadásul a szemétszállítás költségei is az ingatlantulajdonost terhelik. Folytathatnánk még az érvelést emellett, akár csak azzal bezárólag is, hogy a nyaralások alatt is sokszor betörésekhez vezet az, hogy ki tudják figyelni, kinek a postaládája telt meg, ki az, aki már régóta nem tartózkodik otthon. Mindenesetre a szabálysértési törvény e módosítása lehetővé teszi azt, hogy a kéretlen, de nem né vre szóló reklámküldemények, szórólapok és reklámújságok postaládába helyezőivel szemben pénzbírság kerüljön kiszabásra. Az ingatlantulajdonos ugyanis tulajdonosi jogait gyakorolva megtilthatja azt, hogy bizonyosfajta, általa nem rendelt és nem kért küldem ényeket a postaládájában helyezzenek el. Amennyiben jól látható figyelmeztetés ellenére ezt a terjesztő mégis megteszi, pénzbírsággal lenne sújtható. A Zöld Válasz nevű környezetvédő szervezettől ingyen igényelhető ez a kis matrica, amit itt láthatnak (Fel mutatja.) , amely egy jó kivitelezése a tiltásnak, ugyanakkor jelenleg ez kötelező jogi erővel nem bír. Ezt én magam is tudnám tanúsítani, hiszen társasházi lakásunk postaládáján hiába van kinn ez a matrica, talán csak a terjesztők figyelmetlensége miatt, v agy mert eddig nem voltak rákényszerítve ennek betartására, valóban teletömik az ember postaládáját. Ugyanez a helyzet a gépjárművek szélvédőjén elhelyezett, hirdetéseket tartalmazó kiadványokkal. Tehát a gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója, használó ja a gépjárművet saját elhatározásából igénybe vehetné továbbra is hirdetési célokra, például egy reklámmatrica elhelyezésére, azonban rajta kívül álló személyek reklám célú kiadványokat a gépjárművön nem helyezhetnek el, tehát rendszerint a szélvédőn, akk or sem, ha a vezető által ez könnyen eltávolítható. Nem várható el, hogy a postaládákhoz hasonlóan a gépjárműveket is ilyen tiltó feliratokkal csúfítsuk el. Ez is rendkívül komoly környezetterhelést valósít meg, hiszen nem mindenki veszi a fáradságot, hogy szemetesbe dobja ki azt, amit a szélvédőjén sokszor csak az indulás után talál, illetve általában nem is található szemetes a gépjárművek közelében. Ezért tartjuk tehát szükségesnek a szabálysértési törvény módosítását. A bizottságban leszavazásra került ez a javaslat, nyilvánvalóan reflexszerűen a gazdagok kormánya megint a multilobbit képviselte. Azonban egy pillanatig azt kérem önöktől, gondolják végig jól, hogy valójában, bár elsőre úgy tűnhet, hogy a multinacionális cégek érdekeit sértené ez a fogyasz tóvédelmi korlátozás, azonban valójában mégsem. Ezért azt megértjük, hogy a reklámadó bevezetését például a médiatörvénynél leszavazták, és ott nem hajlandók ilyesmikről beszélni, ami a multinacionális cégek érdekeit sérti, azonban itt jelenleg, mondjuk ki , hogy a multinacionális cégeknek sem érdekük, hogy olyan helyre pazarolják a drága nyomdaköltségen előállított reklámkiadványaikat, ahol azokat nem olvassák el. Sőt, kifejezetten irritációt is kivált azokban az
