Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Boldvai László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Van-e még lejjebb?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3073 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Boldvai László képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Vane még lejjebb?” címmel. Boldvai László ké pviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr! BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány nem ortodox gazdaságpolitikájának keretében egyszer már leminősítették Magyarországot, és egyes h írek szerint további leminősítések várhatók. Egy olyan dolgot sikerült elérniük, amire stabilan számítani lehet: a magyar fizetőeszköz akkor is gyengül, ha a pénzügyi befektetői hangulat pozitív, és akkor is, ha negatív. Hová jutottunk az önök kormányzásán ak másfél éve alatt? Csak tényeket, külföldi elemzéseket sorolok. Magyarország Európában a legnagyobb vesztese a válságnak. Magyarország pénzügyi kockázata a második legnagyobb mértékben nőtt. Magyarország ma a világ nyolcadik legkockázatosabb országa gazd asági szempontból. Magyarország nem tudott államkötvényt eladni, amire még soha nem volt példa. A forint árfolyama, elszakadva a térségi valutáktól, folyamatosan gyengül. Befagyott a magyarországi hitelezés a hibás gazdaságpolitika és az ágazati adók miatt . Nem tudjuk felhasználni az uniós pénzeket az alkalmatlan intézményrendszer miatt. És küszöbön áll Magyarország leminősítése, a magyar állampapírok bóvli kategóriába sorolása. Ez az önök mérlege a számok és a tények nyelvén. Ez egy bóvli kormány bóvli gaz daságpolitikája. Ilyenkor, amikor minden hozzáértő számára egyértelmű, hogy zsákutcában halad a kormány, még bele lehet taposni a fékbe és megfordulni. De nem. Önök a 2012es költségvetéssel, a nem ortodox gazdaságpolitikával a gázba taposnak, és viszik ma gukkal az országot - neki a falnak. Tisztelt Államtitkár Úr! Elgondolkodotte azon, hogy az önök által irányított gazdaságpolitikának mekkora szerepe lehet egy esetleges leminősítésben? Elképzeltee egy bóvli kategóriába sorolás hatásait? Vane még lejjebb , tisztelt államtitkár úr? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére a választ Czomba Sándor államtitkár úrtól várjuk. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy röviden összefoglaljam, jómagam hogyan látom a helyzetünket. Hazánk sebezhetősége a magas államadósságra, a jelentős külső p énzügyi függésre, a mintegy 1 millió emberre kiterjedő devizahitelállományra, a duális gazdaságra és más egyéb okokra vezethető vissza. Ezek kialakulását és súlyos problémává válását azonban aligha lehet a nemzeti ügyek kormányának elmúlt másfél éves műkö désének tulajdonítani. Mi történt az elmúlt másfél év alatt ezen kockázatok kezelése érdekében? Az önök felelőtlen gazdaságpolitikája eredményeképpen a 2002 végi 55,6 százalékról 2010 végére 80,2 százalékra duzzadt az államadósság szintje, 2011 közepére 76 ,1 százalékra mérséklődött, és év végére terveink szerint a mértéke tovább, 73 százalékra fog csökkenni. Mindeközben az államháztartási hiányunkat 3 százalék alatt tartjuk és tovább csökkentjük, így Európa legstabilabb költségvetési pályáját tudhatjuk magu nkénak. Ezzel szemben az önök idejében Magyarország folyamatosan Európa költségvetési szégyenpadján volt. Hazánk az elmúlt másfél év kormányzásának eredményeképpen visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és mára már piaci forrásokból finanszírozza magát. (Mo raj az MSZP soraiból.) A külföldiek bíznak a magyar gazdaságpolitikában (Moraj az MSZP soraiból. - Gőgös Zoltán: Milyen áron?! - Dr. Lamperth Mónika: Csúnya kis hazudós!) , amelyet jól tükröz, hogy a külföldiek magyar állampapírállománya csaknem 4000 milli árd forint, ellentétben a válság kitörésekor jellemző 20002300 milliárddal. A lakossági devizahitelállomány felduzzadása, amely
