Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
223 energiaigény tekintetében atommal és fosszilisekkel tulajdonképpen lefedjük a teljes energiapiacot, és akkor nem marad beruházási forrás a megújulókra és az energiahatékonyságr a, és nem is marad tér vagy hely az egész energiarendszerben a megújulók támogatására vagy belépésére a rendszerbe. Ezzel el is jutottunk az energiahatékonyság kérdésköréhez, ami nagyon helyesen prioritása az energiastratégiának, ugyanakkor a gyakorlatban az energiahatékonyság prioritása magából az energiastratégiából nem derül ki. Ez 2030ig 5 százalékos növekvő energiaigénynövekedéssel számol. Azt gondolom, hogy megfelelő forrásokkal kistafírozott energiahatékonysági, energiatakarékossági támogató csomag gal a primer energiaigény csökkenthető lehet, ahogy az Európai Unió maga is primer energiaigénycsökkenést tűz ki maga elé célként. Az más kérdés, hogy ezen belül jelentős átrendeződés lesz, és abban egyetértünk, hogy a villamosenergiaigény valószínűleg n őni fog ebben az időszakban, de a teljes energiaigény meggyőződésem szerint csökkenthető, ha azokat a sok ezer milliárd forintos forrásokat, amelyeket fosszilis és atomenergiára költünk, energiahatékonyságra és megújulókra tudjuk fordítani. Az idő rövidség e miatt egy későbbi hozzászólásban talán még kiegészítem az eddig elmondottakat, de azért a megújulókról néhány gondolatot mindenképpen szeretnék elmondani. A megújuló energiaforrások költsége - ahogy említettem - meredeken csökken, és biztos, hogy az elkö vetkezendőkben sokkal alacsonyabb költséggel léphetnek be a magyar energiatermelő rendszerbe. Ehhez képest azt gondolom, hogy az energiastratégia túlságosan szerény célokat tűz ki ezen a területen, és ezek a célok is a biomasszára koncentrálnak. Meggyőződé sünk, hogy a környezeti fenntarthatóságot figyelembe véve nem lehet olyan biomasszakapacitást kiépíteni, ha az élelmiszerpiacokra gyakorolt hatást is figyelembe vesszük, amelyekkel az energiastratégia számol. Ehhez képest a szél- és geotermális energia te rületén viszont nagyobb potenciál van. Itt jegyezném meg, hogy a geotermikus energiát elsősorban hőhasznosításra lehet használni, de a 2 ezer méter alatti rétegekből villamosenergiatermelésre is alkalmas geotermális hő nyerhető. Ennek nagyobb a beruházási igénye, de lehet villamos energiát termelni Magyarországon geotermális energiával is. Ahhoz, hogy ezek a valóban fluktuáló teljesítményű megújuló energiaforrások be tudjanak lépni, nem pusztán magát a termelést kell támogatni, hanem egy olyan regionális s zabályozási blokkot kell létrehozni, amely segíti Magyarországot abban, hogy a villamosenergiarendszerében ki tudja szabályozni a változó teljesítményű megújuló energiaforrásokat. Amennyiben erre sor kerül, akkor jelentős mértékben megnőnek a megújuló ene rgiaforrások hasznosításának a keretei. Az időm sajnos lejárt. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki kör végéhez érkeztünk. Áttérünk az előre bejelentett felszólalók lis tájára, illetve már a kétperceseknek is lehetőséget kell hogy biztosítsak. Elsőként pontosan ilyen kétperces hozzászólásra megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, alelnök úrnak. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Jávor Benedek az előz őekben arról szólt, hogy milyen az atomerőműlétesítés költségaránya. Én hadd fogalmazzam meg ezt egy, a környezetvédelem szempontjából legfontosabb paraméter alapján, nevezetesen hogy 1 százalék üvegházhatású széndioxidkibocsátás csökkentéséhez mekkora összegre van szükség akkor, ha ezt zöldenergiával oldjuk meg, és mekkorára, ha atomerőművi beépítéssel, s itt most nem a nyolcvanas évek csereüzletéről van szó. 1 százalékos javulásra vonatkoztatva több mint 100 milliárd forinttal olcsóbb az atomenergiával történő megoldása az üvegházhatású gázok kibocsátásának. S még annyit: én valóban örülnék annak, ha egy olyan szcenáriót kapnánk, hogy 2010 után elindul a ’20, ’25 és így tovább, hogyan lehet az atomerőművi blokkokat kivonni, a fosszilis energiát kivonni, megmondani, melyek azok az energiahordozók, amelyek környezetvédelmi szempontból kedvezőek, és ezt milyen áron, hogyan tudjuk az előzőek helyére léptetni. Ezt teljes mértékben