Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - JÁVOR BENEDEK (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
224 támogatnám. Azt tudom mondani, hogy ha tetszik, egy kényszer az atomerőművi ene rgia fenntartása, de adott esetben éppen a környezetvédelmi okok és persze részben a költségek miatt úgy tűnik, hogy ezt egyelőre mással célszerűen kiváltani nem lehet. Természetesen a legnagyobb óvatosságra van szükség, stresszvizsgálatot kell csinálni, é s mindent figyelembe kell venni. Azt nem tudom, hogy Fukusimának mi a közvetlen hatása a mi programunkra, de azt mondom, nagyon vigyázzunk arra, hogy szökőárral sújtott területen ne építsünk atomerőművet, mert földrengésbiztonság szempontjából mind a négy japán régióban érintett erőmű megfelelt, csak a cunamit nem bírta ki. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólásra következik Jávor Benedek képviselő úr, LMP. JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm szépen. Balczó képviselőtá rsamnak egyrészt azt válaszolnám, hogy a kibocsátáscsökkentési célok megvalósítása például az energiahatékonyság területén nemhogy pénzbe kerülne, hanem az Ecoffice svéd közgazdasági kutatóintézet számításai szerint a kibocsátáscsökkentés európai szinten k örülbelül 3500 millió tonna széndioxidkibocsátáscsökkentésig hosszú távon gazdasági haszonnal jár a munkahelyteremtés, a beruházások és egyebek révén. Azért ezt is vegyük figyelembe. Az atomerőművel kapcsolatban mi Fukusima tanulsága? Fukusimával alapvet ően nem az volt a baj, hogy földrengés vagy szökőár volt, hanem az, hogy rosszul tervezték meg, rosszul mérték föl a kockázatokat. Nem az a tanulság, hogy Magyarországon nem lesz szökőár. Nyilvánvalóan senki nem erre gondol, és azt gondolom, hogy ilyen óvo dás érvelésekkel ne próbáljuk egymás idejét rabolni. Az volt Fukusima tanulsága, hogy a magas technológiai fejlettségű Japánban alapvetően hamisan mérték föl az erőműre leselkedő kockázatokat. Ez a veszély Magyarországon is fennáll. Hadd mondjak egy példát : a jelenleg zajló célzott biztonsági felülvizsgálat azzal számol - le van írva benne , hogy Paks térségének geológiai struktúrái nem aktívak. (12.50) Ehhez képest nincs két hete, hogy egy 2,8es földrengés volt abban a térségben. Nyilván ez egy gyenge fö ldrengés, és nem jelentett veszélyt Paksra, de azt jelenti, hogy nem passzív ez a geológiai képződmény, és akkor ez azt mutatja, hogy a célzott biztonsági felülvizsgálat is leír olyan nagyvonalú állításokat, amelyek nem feltétlenül vannak így. Tehát itt az elővigyázatosság, az átláthatóság és a nagyon komoly biztonsági felülvizsgálat a tanulság, és ebben, azt gondolom, Pakson is van mit tanulnunk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólás, Kovács Tibor képvi selő úr, MSZP. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Itt az eddig elhangzottak során a kibocsátáscsökkentést mindenki automatikusnak, evidenciának és elsőrendű fontosságúnak nevezte, ugyanakkor meg kell fontolnunk ennek a kérdéskörnek egy másik a spektusát. Tudott dolog, hogy a széndioxidkibocsátás csökkentésében a nemzetközi megállapodásokat a három legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok, Kína és India nem írta alá, ehhez képest Magyarország széndioxidkibocsátása töredéke sincs ezen országo k széndioxidkibocsátásának. Nekem van egy olyan érzésem, hogy ebben megint éltanulók akarunk lenni, holott a dolog másik oldalát is meg kellene nézni. A széndioxidkibocsátás csökkentése az alternatív energiaforrások bevonásával jár, jelentős beruházáso kat kell hozzá megvalósítani, hallatlan sok pénzbe kerül, és azt jelenti, hogy a fogyasztónak az így termelt villamos- és egyéb más energiákért többet kell fizetnie. Tehát addig, ameddig ezek az országok, az Egyesült Államok sem vállalja be, Kína sem válla lja be, nyilvánvalóan
