Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
216 azt mondta, hogy egyetle n szcenárió mellett kiállni nem lenne okos, az alapdokumentum azért az atomszénzöld szcenárió mellett kiáll egyértelműen, hogy ez az irány a megvalósítandó, amelyben benne van új atomerőművi blokk Pakson, valamint új szénerőmű. Tehát bizonyos szempontból elhatároz egy irányt, de ha arra gondolunk, hogy egy atomerőműnél a döntéstől, a tervektől, a paraméterek elhatározásától az üzembe helyezésig mennyi idő telik el, akkor bizony legalább abban a kérdésben, ami ugye nem az “atom plusz” szcenárió, hogy valah ol, egy új telephelyen egy új atomerőmű, hanem hogy majdan, az élettartamhosszabbítással is lejáró üzemidejű blokkok helyére Pakson mi kerüljön. Itt azért valami döntést kellett volna már előterjeszteni, akár a teljesítménynagyság, blokknagyság tekintetéb en. Tehát számos téren azt látjuk, hogy nincs számon kérhető döntés, miközben háromévente - nagyon helyesen - felülvizsgálnánk, tehát teljesen természetes lenne, hogy egy úton elindulunk, és adott esetben korrekcióra is sor kerül. Nagyon nemes célok szerep elnek benne: energiaimportfüggetlenség, dekarbonizáció, nettó importőrből exportőrré válás, intelligens mérőrendszerek, áttérés a vasúti közlekedésre, az elektromos autózás elterjesztése. Azonban mégiscsak egy szempontot föl kellene vetni: hogyan teremthe tő meg a gazdaság és a lakosság számára azért - ezekkel a nemes célokkal együtt - a minél olcsóbb energia. Tehát lehetséges, hogy azt az ütemet, amelyet mindnyájan támogatunk, a megújuló energiaforrásra való átállást annak tükrében és azzal összhangban kel lene ütemezni, hogy bizony vegyük figyelembe, hogy az ellátásbiztonságnak nem csak műszaki szempontjai vannak. Az ellátásbiztonság szempontja a lakosság általi megfizethetőség, és ebben a kérdésben tegyük hozzá: a gazdaság versenyképessége is. Mert itt val óban hozzátartozik az energiaár ahhoz, hogy a termelés milyen módon versenyképes. (12.10) Mi úgy véltük és meggyőződésünk, hogy ebben a 144 oldalas anyagban azért a közelmúltbeli változásoknak egy ilyen őszinte diagnózisára, szembenézésre is szükség lett v olna. Államtitkár úr említette, hogy számos civil szervezetet bevontak, nyilván önöknek megvannak a maguk szakértői, a Jobbiknak is megvannak, de hadd utaljak egy olyan civil szervezetre, amellyel talán államtitkár úr is kapcsolatban van, amelyik felelőssé gteljesen elemezte az elmúlt időszakot, ez a dr. Járosi Márton által fémjelzett Energiapolitika 2000 Társaság. Hadd idézzek e civil szervezet néhány megállapításából, ami az alapokhoz megy vissza: Neoliberális doktrína. A pénzügyi és elmélyülő gazdasági vá lság bebizonyította, hogy a csak a saját önszabályozására hagyott szabadpiaci gazdasági modell megbukott. Piacliberalizáció. Az energetikai versenypiaci átalakulás sem az Unióban, sem hazánkban nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. Manipulatív árak ér vényesülnek a hazai villamosenergiapiacon is; a terheket, a következményeket a fogyasztók viselik, és az árfelhajtás nyertesei pedig a szolgáltató és a kereskedő cégek. Fogyasztóvédelem. A liberalizáció kiteljesedésével gyakorlatilag kicsúszott az állam k ezéből, megszűnt az energiaellátás közszolgáltatási jellege, és a fogyasztóvédelem esetében is egy nehezebb helyzetbe kerültünk, és nagyon sokszor a társadalmi párbeszédet fölváltották a multiszolgáltatók és a kormányzatok titkos háttéralkui. A magyar ener giapiac egyirányú. Az energiahordozók árainak csökkenése ellenére a liberalizált fogyasztói energiaárak nem csökkennek. Ez nemcsak a klasszikus árképzés elvének, de a piaci törvényeknek és a sulykolt propagandaígéreteknek is ellentmond. Emiatt persze fokoz zák az energiaszegénységet, és romlik a gazdaság versenyképessége. Egy adatot hadd tegyek hozzá, az Eurostattól származik, hogy a 27 európai országot figyelembe véve a vásárlóerőparitásra mért, arányosított energiaárak tekintetében Magyarország áramárban a legdrágább a 27 ország közül; a gáz, földgáz területén pedig a második legdrágább. Tehát azért mindezt figyelembe kellene venni. Az infrastruktúra terén arra kell törekednünk, és figyelembe kell vennünk, hogy a jelenlegi erőműparknak az elhalasztott megú jítása nemcsak ellátásbiztonsági kockázatokat jelent, de azt is
