Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
206 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti energiastratégia keretrendszert biztosít az elkövetkezendő 20 é vre a hazai energiapolitikai intézkedések meghozatalához. Az energiastratégia a nemzeti együttműködés programjára épül. A nemzeti együttműködés programja kiemeli a rendelkezésre álló alternatív energiák nyújtotta lehetőséget az energiafüggetlenség felé vez ető úton, az energiahatékonyság fontosságát és ezek szerepét a munkahelyteremtésben, illetve problémaként jelöli meg a környező országokénál magasabb energiaárakat és ezek negatív hatását a vállalkozások versenyképességére. A hármas cél, versenyképesség, f enntarthatóság és biztonság elérése érdekében nélkülözhetetlen az energiahatékonysági és takarékossági programokon keresztül az energiafogyasztás mérséklése, illetve a lokálisan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások bevonása az ellátásba. Az energias tratégia más ágazati politikák területét is érinti, így a közlekedést, a környezetvédelmet, a mező- és erdőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a kutatásfejlesztést, az oktatást és még sorolhatnánk. (11.20) Az energiastratégia szervesen kapcsolódik a vidékfejle sztéshez és az innovációs tevékenységekhez is. A stratégia által javasolt intézkedések több közfeladatot is érintenek. A legfontosabb közfeladat egy olyan eszköz- és intézményrendszer kialakítása, amely biztosítja az energiastratégia végrehajtását az energ iatakarékosság, a versenyképesség figyelembevételével. A szomszédos országokkal való együttműködés célja az árstabilitás, a forrásdiverzifikáció és a hálózati szabályozó kapacitás növelése, ezáltal hozzájárulva az ellátás biztonságnöveléséhez. A szomszédos országok hálózatainak és piaci kereskedelmi rendszereinek integrációja révén lehetővé válik árverseny kialakítása. A jelenlegi nemzeti piacméretek és termelési struktúrák korlátozzák a tényleges forrásoldali nagykereskedelmi verseny kialakulását. A befekt etői környezet kiszámíthatóságát biztosító intézményrendszert kell kialakítani. Döntő fontosságú az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer stabilitásának és hitelességének hosszú távú biztosítása. A Magyar Energia Hivatalnak szélesebb felhatal mazást kell kapnia, képessé kell válnia az energiastratégia implementációját igénylő tervezési feladatok ellátására, valamint a minimális költségelvű energetika megvalósulását gátló tényezők felszámolására. Javasolt további háttérintézmények feladatkörének kibővítése is. Ez tartalmazná az energiagazdászhálózat megyei és fővárosi rendszerének létrehozását. Az energiagazdászhálózat feladata az energetikai pályázatok, támogatási és fejlesztési lehetőségek iránt érdeklődők közvetlen informálása és szaktanácso kkal való ellátása, ami gyorsíthatja és könnyítheti a beruházások menetét, olyan tevékenységekben való közreműködés, amely elősegíti az energiafogyasztók tájékozottságának és környezettudatosságának emelkedését és az energiatakarékossági célú kezdeményezés ek terjedését. A háttérintézmények felelőssége továbbá az adatbázis és a statisztikai rendszer működtetése az energiastratégia megvalósulásának monitoringja céljából. Biztosítani kell mindenki számára az energetikai statisztikákhoz való szabad hozzáférést. A befektetők számára, különös tekintettel a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén biztosítani kell az engedélyezési és egyéb eljárások áttekinthetőségét és egyszerűségét, azonban az eljárások során a környezeti szempontokat is szem előtt kell tartani. Az állam feladata az energiapolitika körébe tartozó jogi és gazdasági feltételek koherenciájának biztosítása a nemzeti érdekek maradéktalan érvényesítése céljából. Ennek teljesítéséhez az európai szabályozással összhangban lévő hatékony, kiszámíth ató, a fogyasztói és a környezeti érdekeket is figyelembe vevő állami szabályozás szükséges. A nemzeti energiastratégia alapvető céljai, összhangban a releváns hazai stratégiai dokumentumokkal, a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásaival és az európai unió s elvekkel, az alábbiak: az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése, a fenntarthatóság felé való elmozdulás. Hazánk a hagyományos energiaforrások tekintetében a kontinens egyik
